Ma a vidéki kistelepülési önkormányzatok és intézményeinek legalább kétharmadában a fűtést egyedi gázkazánnal oldják meg.
A gázfűtés még támogatottan is drága és várhatóan egyre drágább lesz. Emellett pedig jelentős szén-dioxid és egyéb károsanyag-kibocsátással jár. Ezért javasolja a Biomassza Termékpálya Szövetség, hogy minél több önkormányzat álljon át a földgázról a biomasszakazánok használatára. Ezzel nem csak a környezetet kímélnék, de számítások szerint fűtési költségeik legalább negyedét-harmadát is megtakaríthatnák.
A Biomassza Termékpálya Szövetség, amely nem csak a biomasszával, hanem a többi alternatív energiaforrással is foglalkozik, ellátja a megújuló energiafórum koordinációját, amelyben a meghatározó szervezetek legtöbbje képviselteti magát. Igyekszünk a sokféle érdeket és törekvést egyeztetni, mert úgy véljük, csak az egységes fellépés hozhat eredményt, mivel a rendszerváltás óta még egyetlen kormányzat sem hozott olyan intézkedéseket, amelyek áttörést tettek volna lehetővé - mondta Tóth József, a szövetség koordinátora. - A mező- és erdőgazdaságban nagyon nagy mennyiségben áll rendelkezésre olyan melléktermék és hulladék, amely szinte kínálja magát fűtési célra való felhasználásra. Elsősorban ezek energetikai célú felhasználását kellene szorgalmazni, mivel így jelentős mennyiségű fosszilis energiahordozó kiváltható, és felhasználásukkal nem vonunk el területet az élelmiszer-előállítástól. Ilyen melléktermék a kalászos és repceszalma, a napraforgószár, az erdőgazdasági hulladékból származó apríték, de rendelkezésre áll mintegy 3 millió tonnányi kukoricaszár is. Becslések szerint legalább 2-300 ezer hektár olyan terület is van ma Magyarországon, amelyet valójában semmire nem hasznosítanak. Ezeken az adottságoknak legjobban megfelelő energianövényt (energianádat, energiafüvet, energiaerdőt, stb.), de akár kendert is lehetne termeszteni. Ez a valaha sok helyen termesztett növény kiváló energia-alapanyag - fűzte hozzá Tóth József. A kender szárazanyag-tömegben többet is ad, mint a legtöbb, nem őshonos energianövény. Megoldott a brikettálása, pellettálása is. Ez a lehetőség indokolja, hogy az energiapolitikában is az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kellene kapnia az ágazatnak.
Tartalékok a zöld iparban
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nagy tartalékok rejlenek a „zöld iparban" is, hiszen a jelenleg kapható, biomassza-tüzelésre alkalmas korszerű, automata adagolású kazánok és egyéb berendezések többsége külföldi gyártmányú. Érvényes ez a biogáz technológiákra is, amelyek főleg Németországból származnak.
Tóth József szerint a tüzelhető biomasszát helyben, a keletkezésének legföljebb 10 maximum 20 kilométeres körzetében kellene fölhasználni, elsősorban hőenergia termelésre.
A tüzelhető biomassza „energiasűrűsége" alacsony, ezért a szokásos „erőműi nagyság" (30-50 MW elektromos teljesítmény) felhasználásukra csak egészen kivételes esetben ajánlható. Két alapvető feltételnek kellene megfelelni. Az egyik, hogy kis távolságon belül nagy mennyiség legyen ott, a másik pedig az, hogy a keletkező hő folyamatosan hasznosítható legyen. Egy 50 megawattos biomassza-hőerőműnek évi 350-400 000 tonna a fűtőanyag-igénye, s ennek a szállítása jelentős környezetterheléssel jár - említette Tóth József.
Biomassza az önkormányzatokban
A kisebb önkormányzatok döntő többsége intézményeik fűtését egyedileg 50-350 KW teljesítményű gázkazánokkal oldják meg. A szakember úgy vélte, érdemes ezekben az intézményekben a gázkazánt biomasszafűtésre cserélni. Ma már a pelletfűtésű kazánokat is gyártják automata, termosztát szabályozással. Léteznek már brikett- és aprítéktüzelésre alkalmas technológiák is, s ezeknek az az előnyük, hogy a tüzelőanyag előállítása sokkal kevésbé energiaigényes, mint a pellettálás. Egy KW biomasszatüzelésre alkalmas kazánteljesítmény jelenleg 15-24 ezer forint, nagyságtól és típustól, függően. A jelenlegi gáz- és biomasszaárakat alapul véve a
csere teljes költsége 6-11 év alatt a fűtési költség megtakarításból megtérül támogatás nélkül is.
Ezeknek az önkormányzati intézményeknek a fűtésére elegendő biomassza többnyire helyben megtalálható vagy a környékről beszerezhető. A tüzelőanyag betakarítása és annak előkészítése, feldolgozása, tárolása az esetleges energiaültetvények telepítése, gondozása új munkahelyeket biztosítana a szakképzettség nélküli munkaerő számára is. Egy évi 15 ezer tonna pelletet előállító üzem 300 millió forint alatt létesíthető, ha ezzel gázfűtést váltunk ki, évi 4 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe egyetlen ilyen üzem eredményeként.
Támogatások módosítása
A biomasszafűtés nagyjából egyharmaddal csökkenthetné az önkormányzatok fűtési számláját - jegyezte meg Tóth
József. - A biomassza hasznosítására létrejöhetnének olyan szervezetek, amelyekben részt vennének az önkormányzatok, a biomassza-termelő, a kazánforgalmazó, esetleg pénzügyi befektető is. Ezek a szervezetek cserélhetnék le az önkormányzati intézményekben a gázkazánokat biomasszakazánokra.
A szövetség koordinátora közölte, változtatni kellene a támogatások módján is. Ma még az önkormányzatok a beruházás 70 százalékára pályázhatnak, de ha ugyanazt az átalakítást akarja valamelyik intézményük megvalósítani - vagy társulásos formában kívánja megvalósítani -, akkor már nem jár ekkora támogatás. A támogatások egyébként kiterjeszthetők a lakossági fűtéskorszerűsítésre is.
A gázfűtés támogatásáról fokozatosan át kellene tenni a hangsúlyt a fűtéskorszerűsítésre, különösen a gázfűtés kiváltásának támogatására. Bihari Tamás
Megyer, a legkisebb település önálló ellátásra pályázik
Valamivel több mint 400 millió forintos beruházással ha minden a papírforma szerint alakul - 2010-től Megyer, hazánk legkisebb önálló települése az elektromos és hőenergia jelentős részét maga termelheti meg. A település önkormányzata idén szeptemberben egy biogázüzemre, majd egy biomasszakazánra és a fűtéshálózat kiépítésére pályázik.
A biogázból elektromos energiát állítunk majd elő, és a keletkező hőenergia jó részét egy aszalóüzem működtetésével hasznosítjuk - mondta Pajer Kristóf, Megyer polgármestere. - A fennmaradó hőenergiát pedig a település 25 házának a fűtésére alkalmazzuk egy hőcserélő beiktatásával. A fűtési szezonban azonban valószínűleg ez a hőmennyiség nem lesz elegendő, ezért pályázunk a biogázerőmű mellett egy biomasszakazán beruházásra is. A két berendezés együttesen már alkalmas arra, hogy a település hőenergia-igényét döntő részben kielégítse. A biomasszakazán „etetéséről" is gondolkodnak. A településen az árkok, közterületek tisztításakor, rendben tartásakor keletkező növényi hulladékokat, füvet, gazt, gallyakat égetik majd el a biomasszakazánban. A polgármester hozzátette, a biogázüzemről idén novemberben, a távhővezeték pályázatáról jövő év márciusában születhet döntés. A biogázüzem 250 millió, a távhőhálózat legfeljebb 70 millió, míg a biomasszakazán 100 millió forintos beruházást igényel. A teljes rendszer 2010 novemberétől kezdheti meg az elektromos- és hőenergia-szolgáltatást. A megyeriek a fűtésköltségeknek mintegy egyharmadát takaríthatják meg.