JAVASLAT. Az európai mintát követve globális szén-dioxidemissziós tőzsdét kell kialakítani 2015-től, és ennek bevételéből finanszírozni a szegény országok klímavédelmi beruházásait - szorgalmazza Gordon Brown. A brit miniszterelnök pénteken fejtette ki kormányának a decemberi koppenhágai környezetvédelmi világtalálkozón képviselendő álláspontját. A dán fővárosban 192 országnak kell dűlőre jutnia a kiotói egyezmény utódjáról, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a fejlődő országok csatlakozásának „megvásárlása" lesz a legnehezebb feladat.
Brown elképzelései szerint a jövő évtized közepétől összekapcsolnák az EU már meglévő emissziókereskedelmi rendszerét az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Japánban tervezett hasonló mechanizmusokkal. A légi és tengeri fuvarozók számára is kötelezővé tennék szennyezési jogok vásárlását, és így 2020-tól évente 100 milliárd dollárt tudnának a szegény országok támogatására átcsoportosítani. Az érintettek ebből finanszírozhatnák klímavédelmi beruházásaikat - mondta Gordon Brown.
A koppenhágai konferencia sikeréhez azonban arra is szükség lesz, hogy a fejlett országok növeljék eddigi vállalásaikat. Az EU eddig az 1990-es szén-dioxidkibocsátás húszszázalékos csökkentését vállalta 2020-ig, Japán nyolcszázalékos lefaragást, az Egyesült Államok pedig azt, hogy ismét az 1990-es szintre mérsékli emisszióját. Az ENSZ szakértői szerint viszont legalább 25-40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A brit kormány szerint a koppenhágai egyezményben azt is rögzíteni kell, hogy 2020-ra a mostani szint felére csökkenjen az esőerdők kivágásának üteme, és 2030-ra teljesen le kellene állítani a Föld „tüdejének" számító trópusi erdők pusztítását. Bloomberg, FT.com
Nem ellentétes a nemzetközi kereskedelem elveivel, ha egyes országok importvámot vetnek ki olyan államok termékeire, amelyek alacsonyabb adókat alkalmaznak - áll a WTO és az ENSZ környezetvédelmi programja által kiadott elemzésben.
E szerint a fejlett országoknak joguk van megvámolni azon feltörekvő államok iparcikkeit, amelyek nem adóztatják meg a környezetszennyező iparvállalatokat.
Az Egyesült Államokban sokan ezt szabják feltételül a klímavédelmi célok elfogadásához, mondván: büntetővámok nélkül versenyhátrányba kerülnének cégeik.