Erdészek tanácskozása (Napló)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009. július 7.- Veszprém (vi) - Hétszáz magyar és szlovák szakember részvétele mellett rendezte meg 140. vándorgyűlését az elmúlt hét végén Selmecbányán, Szentantalban (Szlovákia) és különféle magyarországi helyszíneken az Országos Erdészeti Egyesület (OEE).

A nagy múltú szakmai szervezet tagsága története során harmadszor, a trianoni diktátum óta azonban először találkozhatott az alma maternek helyet adó festői városkában. A rendezvényt a földrajzi közelség okán a balassagyarmati Ipoly Erdő Zrt.
szervezte. A fő ok, amiért a választás Selmecbányára esett az, hogy éppen kétszáz éve, 1809-ben itt indult a magyar erdészeti felsőoktatás. A nagy hírű akadémia 111 évvel később költözött át Sopronba, az első világháborút lezáró trianoni diktátum következményeképpen. Az ünnepségen Selmecbánya polgármestere, Pavol Balzanka a világ első, 1762-ben alapított bányászati főiskolájának jelentőségéről, a testvérváros Sopron első embere, dr. Fodor Tamás az európai szellemiség összekötő erejéről fejtette ki gondolatait. Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora beszédében utalt arra, hogy a magyar erdészek a mai napig otthon érzik magukat a városban. Kiss László, a rendezvényt szervező Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója a selmeci gyökerek közösségteremtő erejéről szólt.
A jeles alkalomból az erdészek magyar, szlovák és német nyelvű emléktáblát avattak a Selmecbányai Szentháromság téren. Az esti ünnepi közgyűlésen, amit a szomszédos Szentantal kastélymúzeumában tartottak, kitüntetéseket is átadtak a szakembereknek:       megyénkből Fülöp Tibor  erdésztechnikus, a Devecser környéki magánerdők gazdálkodásának szakirányítója és erdészeti integrátora, az erdőtulajdonosok közösségi és egyesületi életének szervezője vehette át az OEE elismerő oklevelét.
Szombaton hazai, börzsönyi és cserháti kirándulásokkal zárult a program.
Selmecbányán 1809-ben kezdődött az önálló erdészeti felsőoktatás, de a bányászati fakultáson már 1770-től zajlott ilyen képzés. A diákok eleinte minden tárgyat németül tanultak. Az akadémia 1920-ban menekült Magyarországra, a bányamérnöki kar Miskolcon, az erdőmérnöki Sopronban talált otthonra.
Magyarország a trianoni diktátummal erdőterületének 88, ezen belül fenyveseinek 97 százalékát elvesztette. Az arra alkalmas területek újraerdősítésével 1920 óta az ország korábban 12 százalékos erdősültségét 20-ra sikerült emelni: ez világszerte páratlan eredmény.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.