Érvényüket vesztik az idén a különleges rendeltetésű vadászterületek haszonbérleti jogához kapcsolódó szerződések. Új megállapodásokat kell kötni, egy gazdasági társaság több területhez is hozzájuthat, míg egy vadásztársaság csak egyhez. Az utóbbiak képviselője szerint ez a megkülönböztetés alkotmánysértő. Többen attól tartanak, hogy veszélybe kerülnek nemzeti értékeink, ha nem hozzáértő kezekbe kerül a vadvédelem. A vadászati törvényt áprilisban módosította az Országgyűlés. Ennek értelmében a vadászati jog haszonbérlőjeként bármilyen gazdasági társaság egyszerre több vadászterületre is köthet haszonbérleti szerződést, ha a korábbi szabályoknak megfelelően a vadászterület legalább huszonöt százalékán mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vagy természetvédelmi tevékenységet folytat. Ezt a lehetőséget néhány hónap múlva ki is lehet használni, miután az év végén hatályukat vesztik az úgynevezett különleges rendeltetésű vadászterületre vonatkozó haszonbérleti szerződések. Egy vadászterület akkor válhat különleges rendeltetésűvé, ha a nagyvad-gazdálkodás, a vad génállományának megőrzése és a természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt indokolja.
"Az áprilisi törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy haszonbérleti joghoz jusson olyan gazdálkodói szervezet, amely igazán nem is ért a vadgazdálkodáshoz" – mondta lapunknak Bodnár József. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöke szerint nemzeti értékeinkről van szó. Somogyban például több tucat, Baranyában három olyan terület van, amelyeket újraosztanak. Az utóbbi három a baranyai vagy más néven a drávai gímszarvas élőhelye. Ez a gímszarvas hungarikum.
"Az állomány minőségének megőrzése elengedhetetlen. Megbocsáthatatlan bűn lenne, ha ilyen nemzeti érték hozzá nem értő kezekbe kerülne" – magyarázza Bodnár József. A szakember aggályosnak tartja azt is, hogy a vadásztársaságok csak egy vadászterület haszonbérleti jogát szerezhetik meg, míg a gazdasági társaságok akár többet is.
"Ez azt jelenti, hogy a gazdasági társaságok indokolatlanul előnyt élveznek a vadásztársaságokkal szemben, holott az utóbbiban szinte minden társadalmi csoport képviselteti magát. Ez a megkülönböztetés egyértelműen alkotmánysértő" – szögezi le az alelnök.
Bodnár József felhívta a figyelmet arra is, hogy vadászterület haszonbérleti jogának a megszerzéséhez a vadászterületen lévő földtulajdonosok többségi szavazata kell. Ezzel elvileg megakadályozható lehetne, hogy egyes társaságok több területre is rátegyék a kezüket. Ez azonban nem jelent garanciát arra, hogy továbbra is szakértők kezében marad a vadvédelem. Többen a szerződéskötések elhúzódásától is tartanak. Ha valaki elesik a szerződéstől, szinte biztos, hogy fellebbez. A jogi hercehurca több helyen akadályozhatja a vad védelméhez kapcsolódó feladatok végrehajtását.
Hasonló problémákat okozhat az is, ha a földtulajdonosi gyűléseket későn tartják meg.
A vadászati törvény módosítása mellett a vadásztársaságokat, a vadgazdálkodókat az április 27-én elfogadott erdőtörvény is jelentősen sújtja, ha a végrehajtás során nem változnak a többek szerint aggályos rendelkezések. Az egyik vitatott pont szerint az erdészeti hatóság megbírságolhat egy vadásztársaságot, ha a vadak egy bizonyos százaléknál nagyobb mértékben károsítanak egy újonnan erdősített területet. A jogszabály szerint a hatóság lényegében automatikusan róhatja ki a bírságot. Ez némileg felülírja a jelenleg is hatályos vadászati törvényt, ami ilyen esetekben lehetőséget ad a hatóság és a vadászati társaság közötti egyezségkötésre. Ha a felek nem tudnak megegyezni a kár mértékében, akkor vagy bíróság dönt a kérdésben egy hozzáértő segítségével vagy a jegyző rendel ki szakértőt.
"A két törvény ellentmond egymásnak. Az erdőtörvény értelmében az erdészeti hatóság tulajdonképpen mérlegelési lehetőség nélkül bírság megfizetésére kötelezheti a vadászatra jogosultat, amely a bírságról csak már a határozat útján értesül. Tehát az erdészeti hatóság a vadászatra jogosultat fogja elmarasztalni a károsítás miatt" – mondta lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. Szerinte meg kell adni a lehetőséget, hogy a vadászatra jogosult független szakértőt vonjon be az eljárásba.
Korábban a vadászati hatóság szakhatóságként működhetett közre a vitatott eseteknél, és a szemle során minden körülményt jegyzőkönyvezhettek. Ezt azonban az új törvény szerint már nem teheti meg, mert az eljárásba be sem vonja az erdészeti hatóság.
"Legyen kötelessége az erdészeti hatóságnak a kár keletkezésének és körülményeinek vizsgálata, a felelős fél tisztázása. Nem életszerű ugyanis, hogy az erdősítésben keletkező kárért minden esetben csak a vadászatra jogosult vonható felelősségre" – állítja Pechtol János. Szarvas Szilveszter