Amennyiben az Alkotmánybíróság (AB) alapvető kifogásokat fogalmazna meg a bevezetést lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban, akkor Magyarország visszaléphet a most alkalmazott agrártámogatási rendszerbe -hangsúlyozta a miniszter.
Ismét a jelenleg alkalmazott területalapú támogatási rendszer (SAPS) fenntartása mellett szállt síkra tegnapi közleményében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz). A szervezet szerint az SPS bevezetése súlyosan sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét, tekintettel arra, hogy az AB még nem foglalt állást a bevezetést már tavaly elrendelő törvénnyel kapcsolatban indított vizsgálatban. Jakab István Magosz-elnök szerint az átállás az igazságosság elvét is sérti, mivel a támogatások összegét 40 százalékban a korábbi évek tevékenységei alapján számítják ki - vagyis olyan mezőgazdasági tevékenységet is finanszíroznak, amelyet esetleg már nem is folytatnak.
Az SPS bevezetése háttérbe szoríthatja a feketegazdaságot, áttekinthető és folyamatosan ellenőrizhető viszonyokat teremt az agráriumban - magyarázta lapunknak az átállás egyik lehetséges motivációját Raskó György agrárközgazdász. Szerinte a mezőgazdasági szakmai szempontok egyértelműen az SPS-re történő átállás mellett szólnak, s csupán egyes politikusok szavazatszerző akciói magyarázzák, miért alakult ki vita ebben a kérdésben az elmúlt években.
Az SPS egyértelműen jobb helyzetbe hozza az állattenyésztőket az SAPS-hez képest, s az elmúlt esztendőkben drámaian visszaszoruló magyar állattartás talpra állítására az elemzők szerint jelenleg nem látszik más lehetőség. A főleg az extenzív földművelő kultúrákkal foglalkozó Magosz-tagok viszont fokozatosan kiszorultak az állattartásból. Ma már a hízó sertések 72, a kocák 75 százaléka a nagy gazdaságok kezében van, a tejtermelés több mint 90 százalékát pedig a gazdasági társaságok adják. Az egyéni/családi gazdaságok számára a régi állattartó telepek felújítása nem térül meg, újat építeni pedig több száz milliós beruházás, s ez meghaladja a lehetőségeiket.
Az egyéni/családi gazdaságok döntő többsége nem képes megfelelni az SPS-sel hatályba lépő tizenhatféle keresztmegfelelési követelménynek (többek között környezet- és természetvédelmi, állatjóléti előírások, parlagfűirtási kötelezettség stb.)r ez is magyarázhatja a Magosz ellenállását. A konfliktus gyökere pedig a földtulajdonosok és a földeket megművelők mesterséges szembeállítása: a közel kétmillió tulajdonos egy része attól tart, kisemmizik, ha az SPS révén a földterületek után járó támogatás vagyoni értékű joggá alakul. Raskó szerint azonban a földjükön ma is gazdálkodó tulajdonosoknak mindegy, hogy tulajdonosként vagy földhasználóként kapják a támogatást, őket tehát nem éri hátrány. A támogatások nagy része pedig a gyakorlatban a bérleti díjon keresztül akkor is a földtulajdonosokhoz kerül, ha azt névlegesen a bérlőknek folyósítják.
AZ SPS FŐBB JELLEMZŐI
egységes gazdaságtámogatási rendszer forgalomképes jogosultság alapján
17 EU-tagállam alkalmazza (a 15 régi, Szlovénia és Málta)
nagyobb egyszeri beruházást igényel az átállás az új rendszerre
a beruházás után olcsóbban és kevesebb bürokráciával működtethető
megköveteli a keresztmegfelelési előírások betartását
a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdaságoknak kedvez
vagyoni értékű joggá alakítja a támogatási jogosultságot
az őstermelőket és a háztáji gazdálkodókat is ellenőrzés alá veszi
AZ SAPS FŐBB JELLEMZŐI
egyszerűsített agrártámogatás a megművelt földterület alapján
tíz új EU-tagállam alkalmazza (Csehország fontolgatja az SPS-re
történő átállást) a legkisebb hozzáadott értékű gyepgazdálkodásnak ez kedvez
a nem szükséges a keresztmegfelelési előírások betartása
nem kell hozzá komoly felkészültség a gazdák részéről
az őstermelőknek és a háztáji gazdálkodók számára ez a kedvezőbb
egy elképzelés szerint 2013 után az EU egészében az SAPS-hez
hasonló rendszer lépne életbe, de erről még nem döntöttek, és
komoly viták várhatók