Lesújtó jelentést készített a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gazdálkodásáról az Állami Számvevőszék. Az derül ki belőle, hogy a vagyonkezelő nem tudja, mit is igazgat, mert nyilvántartása nem megbízható, döntéshozatali mechanizmusa áttekinthetetlen és néha törvénysértő, költségeivel pedig nem mindig tud elszámolni.
Számos súlyos szabálytalanságot tárt föl a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gazdálkodásában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata - értesült a Magyar Hírlap. Az MNV Zrt. 2008-as tevékenységét vizsgáló számvevőszéki jelentés első tervezete, amely az ÁSZ állásfoglalását tartalmazza a vizsgálat lezárása után, megállapítja, hogy az MNV Zrt.-nél nem volt fellelhető egységes vagyonpolitika. A számvevők szerint a vagyonkezelőn belül működő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntései, jogköre koncepcionálisan nem volt megalapozott. Olyannyira, hogy az egyes általa hozott „határozatok megfogalmazásából nem lehetett megállapítani, miről döntöttek, illetve hoztak-e döntést egyáltalán”. A testületen belül a döntéshozatal – a döntés-előkészítés hiányosságai miatt formalitássá vált, s a belső vélemények figyelembevétele nélkül történt. Ennél fogva a döntések egy része ellentétes volt a hatályos jogszabályokkal, mi több: esetenként hatáskörtúllépés is előfordult. A számvevők hiányolták azonban az átláthatóságot az MNV Zrt. vezérigazgatói határozataiból is.
Az ÁSZ leszögezte, a szervezet vagyonnyilvántartása nem egységes, nem teljes körű, így nem megbízható. Ráadásul a számvevőszék a bevételi előirányzat teljesülését nem tudta a szokásos ellenőrzési módszereivel felülvizsgálni, mert a kincstári adatbázisból leválogatott tranzakciók jogszerűségét és összegszerűség helyességét alátámasztó dokumentációt az MNV nem tudta a vizsgálatot végző számvevők rendelkezésére bocsátani.
A szabálytalanságok egy része a vagyontörvényre vezethető vissza, amelynek jogi és stratégiai szabályozása több ponton nem egyértelmű. S bár a hiányosságok a döntéshozók előtt ismertek voltak, mégsem tettek semmit ezek kiküszöbölése érdekében.
Az számos kritikai megállapításanak egyike a mára elhíresült sukorói King's City-beruházással kapcsolatos. Mint ismert, az MNV földcsereszerződést kötött Joav Blum üzletemberrel, aki a sukorói telek fejében albertirsai és és pilisi területeket adott át az államnak. A vagyonkezelő szerint azonban kiugróan magas négyzetméterenkénti áron számította be Blum albertirsai és pilisi telekegyüttesét. Az ÁSZ leszögezte, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása szerint a pilisi 0188/2 ingatlan területe 99 hektár, ebből hat hektár kell a közútra. A három telek összterülete 182 hektár, amelyből mindössze tíz hektár, tehát a teljes terület 5,6 százaléka kellett az útépítéshez, azaz, csak ekkora terület esetén állhat fenn a közcél. Ha a telekcsere engedélyezésének időpontjában az MNV birtokában lett volna a záradékolt kisajátítási terveknek, akkor ezt tudta volna. Így azonban a csereszerződés semmisnek minősülhet. Ráadásul a telkeket túlértékelték, ez pedig felveti a hűtlen kezelés gyanúját. HUNYOR ERNA
2009. július 30. - Az Állami Számvevőszék szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyilvántartása nem megbízható, nincs egységes vagyonpolitika