Szeptember elsején megkezdődött a vadászati főszezon, ami egyúttal a magyar erdők királyai, a szarvasbikák vadászatának kezdetét is jelenti. Szeptemberben sok száz külföldi vadász lépi át a magyar határt, hogy élvezhesse a magyar erdők csodálatos hangulatát, és maradandó emlékkel térjen vissza hazájába. A válság ugyanakkor a vadászatot is súlyosan érintheti, az idei bevételek akár tizenöt százalékkal is csökkenhetnek.
Az elmúlt évben a külföldi bérvadászok csaknem négyezer szarvasbikát ejtettek el, mondta Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke. Az idén is hasonló eredményekre számítanak, de hozzátette, hogy a gazdasági válság hatása az előzetes vadászatszervezések során érezhető volt, ugyanis a vendégek kevesebb, illetve kisebb trófeasúlyú bikákra szerződtek.
„Tavaly kilencezer-ötszáz szarvasbikát lőttek ki a hazai erdőkben. Az idén is ez a terv, bár a válság miatt tizenöt-húsz százalékkal is mérséklődhet az elejtés” – válaszolta lapunk kérdésére Pechtol János.
A vendégek többsége most az olcsóbb vadászatokat keresi, habár tudják, hogy a minőséget meg kell fizetni. A vadgazdálkodók egy része tart attól, hogy nem lesz elegendő külföldi bérvadász, és a tervezett árbevétel elmarad. Ezt részben pótolhatja a növekvő belföldi kereslet, ugyanis a hazai bérvadászok száma az utóbbi években jelentősen emelkedett, az előző esztendőben már csaknem kétezer szarvasbikát ejtettek el, míg háromezer-hétszázat a vadásztársaságok lőttek ki.
Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke szerint már tavaly is kevesebb spanyol vadász érkezett, az idén pedig nemcsak az olasz vendégpuskások száma csökkent, hanem az osztrákoké és a németeké is. Az elnök kiemelte, hogy az őzbak- és a szarvasvadászat iránt tíz-tizenöt százalékkal csökkent az érdeklődés, pedig 2006 óta folyamatosan emelkedett a gímszarvasterítékek száma, akárcsak a dámoké is, ez utóbbi különleges formájú agancsa miatt igen kedvelt trófea.
A vendégvadászok számának csökkenése azért is gondot okozhat, mert a magyarországi vadászati bevétel körülbelül hatvan százalékát adják a külföldről érkező vendégvadászok. A minőségi nagyvadra szerencsére mindig van igény, kérdés, hogy más vadakra mekkora lesz a kereslet az idén. A vadászok és a szakemberek a töretlen apróvad- és a vaddisznóhajtásokban reménykednek, még úgy is, hogy a Németországban nagyon elszaporodott vaddisznó miatt félő, hogy kevesebb – hagyományosan nagy számban érkező – osztrák és német vendég vadászik majd erdeinkben.
A vadgazdálkodók tervezett bevételeit csökkenthetik a szezon kezdetére még közre nem adott vadhús-felvásárlási árak, de az előrejelzések szerint a korábban már amúgy is gyenge árak tovább eshetnek. Egyedüli fix árakat a vadászatokat kísérő szolgáltatások (szállás, ellátás, szállítás) jelentik, de azok is az előző évek árszínvonalán maradtak annak ellenére, hogy közben az általános forgalmi adó huszonöt százalékra növekedett.
Mindezek ellenére a vadászterületek gazdái és a hivatásos vadászok lázasan készülődnek a szarvasbőgésre. Ellenőrizték és felújították a vadgazdálkodási és vadászati berendezéseket, a víznyerő helyeket, művelték és művelik a vadföldeket, hogy minél eredményesebb legyen a szezon. A szeptemberi bevételek ugyanis egy-egy nagyvadas társaság életében meghatározók lehetnek.
Sajnos sok területet – a vadgazdálkodók minden igyekezete ellenére – negatív hatások is érnek, amelyek hátrányosan befolyásolják a vadászat eredményességét, és sok esetben rontják a magyar vadászat jó hírnevét. Több éve rendszeresen jelentkező gond, hogy szarvasbőgés idején, a legexponáltabb időben hazai és külföldi quadosok és krosszmotorosok zavarják meg a magyar erdők csendjét, felborítva az erdő világának nyugalmát és a vadászat rendjét. A külföldi vendégvadászok csodálkoznak ezen, mert náluk az ilyen megengedhetetlen.
Hogy milyen lesz a szezon, azt sok tényező befolyásolja, elsősorban az élőhelyek, de jelentősen az időjárási viszonyok. A száraz meleg és a hideg csapadékos időjárás is másképpen hat a szarvasnászra, időben akár napokra is eltolódhat.
„A vadgazdák reménykednek azonban, hogy ez évben sem maradnak el az aranyérmes trófeák és a szarvasállomány elfiatalodása ellenére rekordok is születhetnek” – mondta a védegylet elnöke.
Szépen gyarapodik a békési vadvilág
Békés megye apróvadállománya az egyik legjelentősebb az országban, hiszen évente átlagosan ötszázezer mezei nyúl és fácán kerül terítékre, s ebből százezer Békésben. A megyei mezeinyúl-állomány eléri a százezret, ebből egy-egy szezonban húsz-harmincezer állat kerül terítékre. Fácánból is százezres nagyságrendű a törzsállomány, ezenfelül évente még kétszázezret helyez ki a megyében működő nyolcvan vadásztársaság, s a vadászatokon általában nyolcvan-százezer kerül terítékre. Töretlenül szaporodnak az őzek: számuk a harmincezret is meghaladja, ezek az állatok ráadásul igen jó minőségek is, hiszen az elejtett őzek majdnem húsz százaléka lesz érmes Békésben, szemben a négyszázalékos országos átlaggal. Az utóbbi években egyre több a dámszarvasvadászat is a megyében, elsősorban vadkármegelőzés céljából. Az állatok mostani létszáma megegyezik élőhelyeik vadeltartó képességével. Az állatok által okozott károk megtérítése ugyanakkor komoly erőfeszítéseket követel meg a vadásztársaságoktól. A mezei nyúl például különösen a napraforgótáblákat szereti pusztítani, de súlyos károkat okoznak az egyre szaporodó vaddisznók is. Békés megyei becslések szerint egy-egy társaság évente megközelítőleg egymillió forintot fizet ki az állatok károkozása miatt a földtulajdonosoknak. Az állatállományban a rókák okozzák a legsúlyosabb károkat, sőt az utóbbi időszakban ismét megjelent Békésben az aranysakál is, amely nagyobb, mint a róka, ráadásul csapatban vadászik, így képes elejteni akár egy kifejlett dámszarvast is.
Emberre is veszélyesek az orvvadászok
Továbbra is óriási károkat okoznak a vadállományokban az orvvadászok, akik általában az állatkínzásra emlékeztető kíméletlenséggel és szakszerűtlenséggel ölik le az állatokat. A hazai szarvasoknak mintegy tíz százalékát ők terítik le. Legutóbb Mezőkövesdnél fogtak el két orvvadászt, akik egy vaddisznót öltek le. A Tiszán horgászó férfiak miután meglátták a folyóban úszó vaddisznót, motorral felszerelt csónakjukkal üldözőbe vették, és megakadályozták, hogy a partra kiússzon, kifárasztották, többször is áthajtottak az állaton, majd farkánál fogva felemelték, és vízbe fojtották a szenvedő vadat. A vízparton aztán elvágták a torkát, kivéreztették, hogy húsa tiszta legyen, majd ismét horgászni kezdtek. A rapsicok állatkínzását egy szemtanú mobiltelefonjával rögzítette, majd értesítette a hatóságokat. A vízi rendészet és a mezőkövesdi rendőrkapitányság munkatársai fogták el az orvvadászokat, akik később beismerték tettüket. A két férfi ellen egyébként már korábban is indult büntetőeljárás orvvadászat, orvhalászat, állatkínzás és vadlopás miatt. Legutóbbi tettükért akár több évig terjedő, letöltendő börtönbüntetésre is ítélhetik őket. Az érdekvédők már többször felemelték hangjukat azért, hogy az orvvadászatot és annak előkészületeit minősítsék bűncselekménynek, ugyanis ma az illegális vadászat csak lopásnak számít. Ráadásul a puskákkal, késekkel felszerelkezett orvvadászok sokszor még az ellenük fellépő hivatalos személyekre is rátámadnak, hogy kereket oldhassanak elejtett zsákmányukkal. (SZSZ)
Már apróvadra is lehet vadászni…
Nemcsak a szarvasvadászat hozza lázba a vendégeket, hiszen ezzel párhuzamosan az apróvadas területeken is előkerülnek a puskák, ugyanis ettől a hónaptól vadrécére is lehet vadászni. Szeptemberben elsősorban a tenyésztett récére lehet lőni, a szárnyasból évente mintegy hetvenezer kerül terítékre. A természetes tőkésrécéből a megszállott récevadászok a vizes élőhelyeken és a tarlókon évente mintegy ötvenezret kapnak puskavégre. Az apróvadfajok főszezonjára azonban várni kell október közepéig. Ekkor a legkedvezőbbek ugyanis az időjárási körülmények és a terepadottságok, s a mezei nyúl és a réce mellett ekkor már fácánra is lehet vadászni.
Csákó Attila, Szarvas Szilveszter