Másodszorra sem tudta kisajátítással megszerezni a kánya-hegyi terület tulajdonjogát a honvédelmi tárca, s a közigazgatási hivatal figyelmeztette a minisztériumot arra: a kisajátítás kivételes jogintézmény, amelynek rendeltetése terület biztosítása egy jövőbeni beruházáshoz.
Márpedig a HM előbb – 2002 és 2004 között – épített, s most, évekkel később legalizálná a törvénysértő helyzetet.
Elutasította Szekeres Imre kisajátítási kérelmét a kánya-hegyi ingatlanra az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal. (Először 2006-ban Juhász Ferenc akkori miniszter kérelmét utasította el a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal.) A határozat indoklása szerint a kérelem nem volt megalapozott, a kisajátítás elrendelésének feltételei nincsenek meg. Az október 27-i kisajátítási tárgyaláson a honvédelmi tárcát több fontos dokumentum pótlására, illetve azok hiányának indoklására kérték fel, a HM képviselője pedig erre 15 napos határidőt kért, azonban semmilyen nyilatkozatot nem terjesztett elő.
A közigazgatási hivatal – egy alkotmánybírósági döntést idézve – hangsúlyozza: „a kisajátítás elrendeléséhez nem elegendő, hogy a tulajdon elvonását törvényben szabályozott közérdekű cél megvalósítása indokolja, az alkotmány közérdekűség fennállása esetén is csak kivételesen teszi lehetővé a kisajátítást. (...) akkor, ha a közérdekű cél más módon, mint a tulajdonjog sérelmével nem valósítható meg.” Az eljárás után a hivatal arra a megállapításra jutott, hogy ezen kritériumok hiányoznak, azok létét a HM nem igazolta, sőt kérelméből az derült ki, hogy a földtulajdont más polgári jogi úton is megszerezheti az állam, például a ráépítés szabályai szerint. A tárca indoklását, amely szerint a ráépítéses tulajdonszerzés hosszadalmas és költséges, a közigazgatási hivatal nem fogadta el. Kiemelte viszont, hogy „a kisajátítás olyan kivételes jogintézmény, amelynek rendeltetése nem tulajdonviszonyok rendezése, hanem hogy egy jövőbeni beruházáshoz a földterületet biztosítsa”.
Barbalics István, Perlaki Tamás erdőtulajdonos jogi képviselője lapunknak azt mondta, elégedett a döntéssel, azzal, hogy érveiket – például, hogy a kisajátítás nem egy törvénysértő állapot legalizálására szolgál – a hivatal elfogadta.
Továbbra is úgy gondolja, ha a minisztériumnak valóban szüksége van az objektumra, hosszú távú bérleti szerződést kellene kötnie a tulajdonosokkal, reális díj fizetése mellett. A HM-nek az erdőbirtokossági társulattal kötött szerződése ugyanis semmis, hiszen az EBT csupán az erdőgazdálkodásra szolgáló szervezet, nem pedig tulajdonos, ezért bérbe sem adhatja a területet. Korompay Csilla