Rendőrök és polgárőrök védik a zalai fenyőültetvényeket a rafinált tolvajoktól (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009. november. 30. - A fenyőlopások megelőzése érdekében ismét éjjel-nappal járőröznek a rendőrök és a polgárőrök azokban a dél-zalai falvakban, ahol jelentős mennyiségben termesztik a karácsonyfának való örökzöldeket - közölték az érintett települések polgármesterei hétfőn az MTI-vel.

Az elsősorban novemberben, decemberben elszaporodott falopásokat megelégelve tavaly szervezte meg először négy dél-zalai falu a közös járőrszolgálatot, amit az elmúlt napokban ismét létrehoztak - mondta Kanász János, Surd polgármestere. A Nagykanizsától délre eső települések közül Surd, Liszó, Nemespátró és Belezna a rendőrséggel kötött megállapodásban vállalta, hogy "benzinpénzzel", azaz anyagilag is hozzájárul a járőrözéshez, így ezekben a falvakban nappal és éjszaka egyaránt figyelik a fenyveseket és a közutakat.
   
A polgármester úgy látja: miután a járőrözésnek köszönhetően már tavaly sem volt ebben a térségben falopás, az összességében több százezer forintos kiadás megtérül, hiszen sikerül ezáltal megvédeni az emberek vagyonát. Surdon például a lakosok legalább 90 százaléka foglalkozik a fenyők termesztésével, ez a megélhetésük egyik legfőbb forrása.

Szmodics Tamás normand fenyőt pakol le a teherautóról a Zala megyei Surdon, ahol megkezdték mind a földlabdás, mind a vágott karácsonyi fenyők kitermelését

Surdon 40-45 polgárőr munkálkodik, ők folyamatos váltásban, két kocsival járják a környéket és mindig van velük rendőr is.
   
Gilicze Sándor, a szomszédos Nemespátró polgármestere úgy véli: a tolvajok sajnos ma már rafináltabbak, a tapasztalatok szerint sokszor nappal indulnak el, és papírokkal is próbálkoznak, amelyek szerint nekik "engedélyük" van a fenyő vagy a gally szedéséhez.
   
A faluban nemrég már volt nagyobb mennyiségű lopás, októberben négy telektulajdonos fenyőit gallyazták le, de a november közepétől karácsonyig tartó járőrözés idején a tolvajok már nem nagyon mernek próbálkozni.
   
A polgármester hozzátette: ebből a dél-zalai térségből származik az ország karácsonyfáinak jelentős része, az itt élők szinte mindegyike foglalkozik "fenyőzéssel". A legtöbb nemes fenyőt - főleg normannt és ezüstöt - itt nevelik az ültetvényeken, de senki ne higgye, hogy ez egyszerű pénzkereset, mert a dombvidéken 8-10 évig kell gondozni a fákat, mire azok eladhatóvá válnak - mondta a település vezetője.

Szállításra váró földlabdás fenyők a Zala megyei Surdon, ahol megkezdték mind a földlabdás, mind a vágott karácsonyi fenyők kitermelését
Már vágják a karácsonyfának való fenyőket Zalában

Megkezdték az őstermelők november utolsó hetében a karácsonyfának való fenyők vágását és előkészítését a szállításra a dél-zalai falvakban; a megrendelések nagyságrendje és a felvásárlási árak is a tavalyihoz hasonlóak.

Surd, Nemespátró és a közeli somogyi falvak gazdái ezekben a napokban vágják ki az eladásra szánt fenyőket, és több évtizedes tapasztalatuk alapján állítják: a hazai piacokra kerülő fák 60-80 százaléka erről a vidékről származik. Több termelő is úgy nyilatkozott kedden az MTI-nek, hogy a tavalyihoz képest szinte változatlan a megrendelések nagyságrendje és a felvásárlási árak sem mozdultak el.
   
Szmodics Tamás családjával Surdon több hektáron termeszt karácsonyfának való fenyőket, amelyekből évente több száz darabot értékesít felvásárlóknak. Mint elmondta: 15 éve szinte változatlanok a felvásárlási árak, hiába emelkednek a költségek, azokat az árak nem követik.
   
Idén valószínűleg több normann fenyő kerülhet a piacokra, ezekből az utóbbi években ugyanis többet ültettek Zalában, míg korábban inkább Dániából hozták be a piacokra a karácsony előtti időszakban. Ezekre a nemesfenyőkre van leginkább kereslet tartósságuk miatt is, de áruk a tovább tartó termesztés költségei miatt magasabb a többinél.
   
Gerencsér János és Szabados Jánosné hálóba csomagol egy fenyőfát a Zala megyei Surdon. A térség kedvező klímájának köszönhetően a község lakosságának 95 százaléka foglalkozik fenyőfatermesztéssel. A drágább normand és ezüstfenyő métere idén elérheti a 2500-3000 forintot is, míg a lucfenyő méteréért 800 forint körüli összeget kérnek majd a kereskedők -
 
Minden egyes fát egyedileg áraznak be a kereskedőkkel, átlagosan kettő és négyezer forint között váltakozik idén is a felvásárlási ára egy másfél-két méteres fának.
  
Gelencsér János a közeli Nemespátrón termeszt családjával két hektáron fenyőket. Ő is arról számolt be, hogy az idei megrendelések nagyjából azonosak a tavalyival, tőle ezúttal is 500 fát visznek el a következő napokban.
A másfél-két méteres lucfenyőt darabonként ezer-kétezer forintért veszik meg tőlük, a normannok ára méterenként két-háromezer forintba kerül, és ettől nem sokkal marad el az ezüstfenyő idei ára. Tapasztalatai szerint a piacokon ennek nagyjából két-háromszorosáért kelnek el a fenyőfák.
   
A Zala megye déli részén lévő falvakban évtizedek óta foglalkoznak karácsonyfa-termesztéssel, de pontos adatok nincsenek arról, hogy mekkora területen és hány fát termelnek évente. A Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál is csak becsülni tudják, hogy miután ezekben a falvakban szinte minden család termelő, az általuk fenyővel beültetett terület nagysága több száz hektár lehet.
   
Jellemzően mindig november utolsó hetében kezdik kivágni és hálókba csomagolni a fenyőket, majd ezeket december 10-ig szállítják el a felvásárlók. Ezt követően kezdik el a piacokon az árusítást, sok őstermelő évtizedek óta maga is több száz fát árusít a főváros, vagy más vidéki nagyvárosok piacain.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.