Tovább kell küzdeni a spekulációs földszerzés ellen (Népszava)

Kevés az esélye annak, hogy meghosszabbítsák a külföldiek egy év múlva lejáró magyarországi földvásárlási moratóriumát. Ehhez ugyanis az Európai Unió tagállamainak teljes egyetértésére lenne szükség - hangzott el a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) napokban megrendezett konferenciáján. Abban környezetvédelmi és agrárszakértők
is egyetértettek: úgy kell átalakítani a jogszabályokat, hogy a hatandó lejárta után, azaz 2011-től se juthasson senki spekulatív szándékkal magyar termőföldhöz. Felhívták a figyelmet arra, hogy már most el kell kezdeni a felkészülést.
Hazánk uniós csatlakozása idején, 2004-ben jelentős különbségek voltak a régi és az új tagállamok földárai, földpiacai között, ezért a csatlakozási szerződésben sikerült Magyarországnak - és több más térségbeli országnak - elérnie, hogy külföldiek hét évig ne vásárolhassanak termőföldet. A korlátozó intézkedések az i akkori szándékok szerint addig maradhatnak érvényben, ameddig az új tagállamok termőföld-átlagárai el nem érik, vagy meg nem közelítik a régi tagállamok átlagárait. Ha ez a 201 l-es határidőig nem történik meg -jelenleg is többszörös az eltérés -, az érintett tagország kérheti az átmeneti idő meghosszabbítását legfeljebb 2013-ig.
Abban szinte valamennyi szakmai szervezet, érdekképviselet és politikai párt egyetért: hazánknak el kellene érnie Brüsszelben, hogy a korlátozások még egy-két évig érvényben maradjanak. Az MTVSZ napokban megrendezett, Mi lesz veled, magyar föld? című konferenciáján azonban elhangzott: kevés az esélye annak, hogy meghosszabbítsák a külföldiek
magyarországi földvásárlási moratóriumát, mivel ehhez az Európai Unió tagállamainak teljes egyetértésére lenne szükség. A szakértők szerint éppen ezért egy éven belül úgy kell változtatni a jogi szabályozáson, hogy  az - megengedett és az EU-tagországokban alkalmazott eszközök segítségével - minimálisra csökkentse a külföldiek földszerzésének lehetőségét.
Néhány régi tagállam - például Dánia és Franciaország esetében regionális vagy önkormányzati szinten szabályozták, hogy csak azok juthatnak termőföldhöz, akik például szakirányú végzettséggel rendelkeznek, vagy igazolni tudják, hogy hosszabb ideje az adott helyen gazdálkodnak. Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese lapunknak elmondta, ezek a lehetőségek Magyarország előtt is nyitva állnak, ám ahhoz, hogy az átmeneti időszak végén olyan   szabályozás léphessen életbe, amely a magyar gazdálkodókat segíti a termőföldhöz jutásban, már most meg kellene kezdeni a felkészülést. Ugyanezt erősítette meg lapunknak Raskó György agrárközgazdász is. Szerinte abban egyetértés van, hogy bizonyos „fékeket" még a földvásárlási moratórium határidejének lejárta előtt be kellene építeni a földszerzési jogszabályokba. A vita ezekről szól. Megjegyezte, hogy a korlátozások nem különböztethetik meg az uniós állampolgárokat, vagyis a szabályoknak mindenkire, a magyar gazdákra is érvényeseknek kell lenniük. Az unió tiltja a tagországokban a diszkrimináció minden formáját. Raskó szerint elfogadható követelmény, hogy a termőföldet vásárolni akarók rendelkezzenek mezőgazdasági szakirányú végzettséggel, lakjanak és dolgozzanak életvitelszerűen Magyarországon, és végül nálunk adózzanak. Ezek a korlátok nem zárják ki a többi uniós gazdát a termőföldvásárlásból, de alaposan meg nehezíti a spekulánsok dolgát. Hozzátette, a spekulációs célú földvásárlást tiltani kell. Mint mondta, azokat, akiknek semmi köze a mezőgazdasághoz, ő is kizárná a földvásárlásra jogosultak köréből, állampolgárságtól függetlenül.
Az MTVSZ szerint környezetvédelmi és vidékfejlesztési szempontból is óriási veszélyt rejt magában, ha külföldiek előtt is megnyílik a vásárlás lehetősége. Szerintük előfordulhat, hogy egy több ezer kilométerre lakó  gazda vagy vállalkozás tulajdonjogot szerez egy földterület felett. Nyilván az ilyen tulajdonosnak kevéssé lesz érdeke, hogy úgy gazdálkodjon, hogy az ne legyen káros hatással a környezetre.
A zöldtárca szákértője szerint ezen kívül sok, ma még nem pontosan látható gondot okozhat a moratórium feloldása. A vidék népességmegtartó ereje is tovább csökkenhet. Előfordulhat, hogy egy település körül valamennyi földterület külföldi tulajdonba kerül. Az ott élők — miután a föld már nem nyújt nekik megélhetést — elvándorolnak a környékről.
Ez azt is jelenti, hogy nem mi fogjuk meghatározni, mit és hogyan termelnek az országban, ami veszélyekkel is járhat - mutatott rá. Bihari Tamás, Csépe Erika