2010. április 3. - A világ megmentette a bankárokat. Itt az ideje, hogy a
bankárok is megmentsék a világot – írja a The Economist című neves brit
gazdasági hetilap. A tudósok szerint a gazdasági válságot állami segítséggel túlélő bankvilág legfontosabb feladata a klímavédelem finanszírozása. Ez nemcsak humanitárius feladat, hanem hatalmas üzleti lehetőség is.
Igen, jól tetszett érteni, a klímaváltozás nemcsak a világ egyik legnagyobb problémája, hanem kecsegtető pénzügyi lehetőség is. Az éghajlatváltozás tagadhatatlan tény, a 20. században a globális átlaghőmérséklet mintegy 0,6 Celsius-fokkal nőtt, az európai középhőmérséklet pedig több mint 0,9 fokkal lett magasabb. Globálisan a világtörténelem tíz legmelegebb éve 1991 után következett be. A tudósok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy ehhez a jelenséghez az emberi tevékenység következtében a légkörbe jutó üvegházhatású gázok is hozzájárulnak. Az unió Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Bizottsága (IPPC) második értékelő jelentése alapján az EU Miniszterek Tanácsa már 1996-ban állást foglalt a kibocsátás csökkentése mellett: „A globális átlaghőmérséklet legfeljebb két fokkal haladhatja meg az iparosodás előtt jellemző szintet.” Azóta egyre több a tudományos bizonyíték arra, hogy ha a hőmérséklet két foknál nagyobb mértékben emelkedik az évszázad végéig, akkor az éghajlat nagyobb valószínűséggel reagál gyorsan és váratlanul, és olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be, amelyek katasztrófákhoz vezetnek.
Az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját részecske per millióban (ppm) fejezik ki. Az 550 ppm szint legfeljebb egy a hathoz valószínűséggel teszi lehetővé a kétfokos cél betartását, ha pedig a koncentráció 650 ppm-re emelkedik, a cél elérésének valószínűsége csupán egy a tizenhathoz. Az IPPC 2007-es jelentése szerint a bolygó veszélyes felmelegedését akkor kerülhetjük el, ha a szén-dioxid koncentrációját 450 ppm alatt tartjuk. A koncentráció már most is megközelíti a 400 ppm-t és átlagosan évi fél százalékkal emelkedik, ezért a kétfokos cél eléréséhez a globális kibocsátásnak, 2015 után, amikor eléri a csúcsát, csökkenni kellene. Ehhez a legfejlettebb országoknak 2020-ig 25-40 százalékkal kellene visszavenniük kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest. Kínának és Indiának is el kell kezdenie a kibocsátás csökkentését, de lassabb ütemben, mint a fejlett világban teszik.
A legfrissebb kutatási eredmények szerint sokkal lejjebb kell vinni a lécet, hogy két fok alatt tartsuk a hőmérséklet-emelkedést. A világ nyolcvan legszegényebb és a klímaváltozásra leginkább érzékeny országának képviselői szerint sokkal alacsonyabb szinten kell stabilizálnunk az üvegházhatást okozó gázok koncentrációját, és 350 ppm-nél nem mehetünk feljebb. Ehhez vagy a fejlett országoknak kellene a tervezettnél jóval radikálisabb kibocsátáscsökkentést vállalniuk, aminek kicsi a valószínűsége, vagy a legszegényebbeknél kell gyors eredményeket elérni.
Ha sikerülne megakadályozni az erdők kipusztítását, akkor harmincszázalékos szén-dioxid–kibocsátást takaríthatnánk meg 2020-ig. Brazíliában erre hozták létre az Amazonas Alapot, s minden 120 dollár, amelyet a bankárok befektetnek, egyhektárnyi esőerdőt képes megóvni húsz évre. Részben területvásárlásra fordítják ezt a pénzt, részben a helyiek lefizetésére, hogy ne irtsák az erdőt. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a múlt héten úgy nyilatkozott: e programnak hatalmas sikere van, s történelmi mélypontra szorították vissza az erdőkivágást. Az Amazonas-vidék szívében, Manausban megtartott csúcstalálkozón a brazil államfő bejelentette, 2020-ig 39 százalékkal csökkentik az ország szén-dioxid-kibocsátását. Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcson javasolta, hogy a környezetvédelemre felajánlott összegek s az e célra szánt állami hitelek húsz százalékát fordítsák az erdőirtás megfékezésére. A világ 18 legnagyobb erdőterülettel rendelkező országának képviselői a napokban brit királyi védnökséggel vitatták meg, miként lehetne az erdőirtás megfékezésére hozott intézkedéseket összehangolni.
Mindaddig, amíg az ENSZ-ben sikerül nemzetközileg elfogadott tervet alkotni, egy olyan rendkívüli csomagra volna szükség, amely az erdők megvédésére irányuló teljesítmény és az erdők valódi értéke alapján díjazná azok megőrzését. A becslések szerint ehhez legkevesebb 22 milliárd dollárra volna szükség a következő évtized közepéig. A The Economist emlékeztet arra, hogy a Goldman Sachs bankárjainak jutalma ebben az évben 21 milliárd dollár körül lesz.
