2010.01.22. - A szakhatósági engedélyek birtokában sem folytatódhat az idén az elmúlt évben a Közép-Tisza vidéken Magyarországon elsőként elindított kormorángyérítési program, mivel az érintett vadásztársaságok fellebbezést nyújtottak be ellene. Csoma Gábor az akció kezdeményezője, a közel 4 ezer hektárnyi vízterületen gazdálkodó, éves nettó 100 millió forint árbevétellel rendelkező szajoli székhelyű Halász Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: szükség van a folyó kormorán állományának szabályozására.
Bár védett madarakról van szó, a kárókatonák a Tisza középső szakaszán az elmúlt években-évtizedekben annyira elszaporodtak, hogy fő táplálékuk, a halak elfogyasztásával komoly gazdasági károkat okoznak. Az ország öt legnagyobb halászati hasznosítójának egyikeként számon tartott vállalkozás kezelésébe tartozó Kisköre és Csongrád közötti 146 folyamkilométeren például a becslések alapján 5-8 ezer kárókatona él kolóniákban.
Egy-egy példány naponta 50-70 dekagramm halat eszik, ami összesen 25-30 mázsát is kitesz. A halak piaci árával számolva a veszteség emiatt átlagosan több millió forintra rúg naponta. Különösen igaz ez a téli időszakban, amikor a madarak a vermelő helyeket felkutatva komoly károkat okoznak a télen egy-egy szűkebb területen csoportosuló halpopulációkban. Főleg a karcsú fajokat kedvelik, mert azokat probléma nélkül képesek lenyelni.
Akár 10 méteres mélységbe is lemerülve, kampós csőrükkel ejtik el, vagy sebzik meg áldozataikat, melyek között ilyenkor leggyakoribb a tiszai halak egyik legértékesebbje: a kecsege. E tokféléből a múlt évi megfigyelések és az elejtett kormoránok gyomortartalmának vizsgálata szerint nem ritkán horogérett, 35 centiméteres példányokat is elpusztítanak - tette hozzá a szakember. Ezt felismerve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 22 alkalomra szóló engedélyének birtokában és a területileg illetékes szakigazgatások jóváhagyásával 2009 januárjában elkezdődött a szárnyasok ritkítása Kisköre és Szolnok között a Tiszán, illetve riasztása a megyeszékhely belvárosi Zagyva-szakaszán.
A társaság által finanszírozott, körülbelül egymillió forintból tavaly február végéig megvalósult akció sikerét követően a cég az idén is folytatni szerette volna a megkezdett munkát.
A szükséges papírok beszerzésével nem is akadt gondjuk, ám azok kiadása ellen néhány Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadásztársaság fellebbezést nyújtott be, részben azért, mert szerintük például a gyérítés esetleg orvvadászatra is lehetőséget adna. A tiltakozás nyomán a szakhatóságok visszavonták az engedélyt magyarázta Csoma Gábor.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a kudarcért cégük is felelős, mert rosszul kommunikálták szándékukat és nem kezelték tényleges partnerként a vadászokat. E hiányosságot pótolva idén szeretnének tető alá hozni egy közös egyeztetést Szolnok, Békés, Bács és Csongrád megye halászati és vadászati hasznosítóival, ahol a felmerült véleménykülönbségek tisztázása mellett regionális összefogást szorgalmaznak majd a kormorángyérítés folytatása érdekében.
