A környező országokból az elmúlt évtizedekben szinte teljesen eltűnt, s nálunk is megfogyatkozott a számuk. A Somogy Természetvédelmi Szervezet, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) és a Madártani Egyesület összefogásának köszönhetően a Dél-Dunántúlon mára megfordulóban van a folyamat, s szakembereinktől várják a segítséget a szomszédos országok is. Nyolc ország természetvédőinek részvételével nemzetközi réti-sasvédelmi konferenciát tartottak Béda-Karapancsán, ahol megállapodás született: közös stratégiát dolgoznak ki e madarak védelmére és a jóformán teljesen eltűnt európai állomány feltámasztására.
- A mi vidékünk a kulcs. Ha itt sikerül megmenteni ezt a csúcsragadozót, akkor mindenütt sikerül, ugyanis a Kárpát-medencei populáció centruma Magyarországon található, a hazaié pedig nálunk - mondta Horváth Zoltán, a DDNP barcsi munkatársa, a magyarországi rétisasvédelem koordinátora. - A korábbi évszázadokban egész Európában költött a rétisas, de a nagy folyószabályozások idején vészesen lecsökkent a számuk. Az 1970-es évekre elérte a kritikus mértéket, a kipusztulás fenyegette. Eltűnt Szlovákiából, Ausztriából, idehaza az Alföldről, és a Kisalföldről. Akkoriban alig 10-12 pár költött Magyarországon. A hazai állomány védelme a Somogy Természetvédelmi Szervezet kezdeményezésére indult, és biztatóan alakul. Miközben az 1980-as évek végén még alig 25 pár költött hazánkban, ma már 200 feletti a számuk.
Bár az erősebben iparosodott területekről szinte teljesen eltűnt, a régi somogyi költőhelyeik egy része fenn tudott maradni.
Magyarországon közel 200 rétisas költ, ezek fele a DDNP területén. Somogyban él a legtöbb: 47 pár fészkel. Bulgáriában, Ausztriában, Szlovákiában öt-hat rétisaspár költ mindössze.
- A mi területünkön lassan eléri a maximumát a sasállomány: ez a vidék többet nem tud eltartani. Csekélyebb növekedésre lehet számítani, aztán a fiatal sasoknak új költőhelyet kell keresniük, amelyet a környező országokban találnak meg. Ezzel másutt is megindulhat a gyarapodásuk - mondta a szakember.
Bár jogszabályok védik, az élet ma sem biztonságosabb a rétisas számára: leginkább az áramütés és a mérgezés fenyegeti. Rovarölő, növényvédő szerek pusztították és - noha az EU sok szert betiltott - pusztítják ma is. - A DDT növényvédő szer okozott sok kárt. Terméketlenséghez, a tojáshéj elvékonyodásához vezetett - magyarázta Horváth Zoltán.
- Sajnos ma sem ritka a karbofurános, az ólommérgezés. Egyes növényvédő szerek összekeverve és döglött állatokba oltva még most is sasok tucatjait pusztítják el, hiszen a sas télen dögöt is eszik. Az Alföldön
2004 óta 60 madarat mérgeztek meg, nálunk öt-hatról tudni.
Ma az országban 18 régió nyolcvan szakembere dolgozik a rétisasok megmentéséért és azért, hogy az emberek megismerjék ezt a fenséges, őshonos madarat. Most készítik elő a műholdas nyomkövetést, és webkamerák is kerülnek hamarosan több fészekbe. A Duna menti nemzeti parkok fajvédelmi programjába a kiemelt fajok egyikeként került a rétisas. A munka koordinátora a Duna-Dráva Nemzeti Park, hiszen itt a legnépesebb az állomány, s a megmentésében is ők jutottak a legtovább. Nagy László
Az égbolt királya Európában és Ázsiában
HAZÁNK LEGNAGYOBB ragadozó madara Európa és Ázsia északi területein honos. SZÁRNYFESZTAVOLSÁGA 2-2,5 méter, súlya akár a hat kilogrammot is elérheti. A vizes élőhelyek lakója, fő tápláléka a hal. A közép-európai rétisas-populáció a Dél-Dunántúlt, Horvátország ás Szerbia egyes területeit lakja. A madár eszmei értéke egymillió forint.