Több szén-dioxid - kevesebb pára? (Népszava)

Mintegy tíz százalékkal csökkent a felső légkörben a vízgőz mennyisége, emiatt lassulhatott le az utóbbi években a globális felmelegedés üteme - állítják kutatók a Science tudományos folyóiratban. Jóllehet az okokat nem tudták megnevezni, ám vizsgálatuk eredménye alátámasztja egy magyar fizikus korábban publikált elméletét, mely szerint az üvegházhatás nem függ az emberi tevékenységtől: ha több a légkörben a szén-dioxid, kevesebb vízgőzt „vesz fel" a rendszer.
Az elmúlt tíz évben a felső légkör (sztratoszféra) vízgőz-koncentrációja mintegy tíz százalékkal csökkent — olvasható a Science tudományos folyóirat legutóbbi számában. A cikk egyik szerzője, Susan Solomon, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kutatója rámutatott: mivel a vízgőz az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, ezért légköri koncentrációjának csökkenése járulhatott hozzá ahhoz, hogy a 2000-2009 közötti évtizedben lassult a felmelegedés üteme az előző évtizedhez képest. A változást különböző műszerek, műholdak is megerősítik, ezért biztos, hogy nem tévedésről van szó - olvasható az újságban.
A vízgőz messze a leghatékonyabb üvegházhatású gáz. Puszta jelenléte felelős a jelenlegi üvegházhatás 60 százalékáért, míg a szén-dioxid csak : 25, az ózon 8, a metán, a dinitrogén-oxid és egyéb gázok a maradék 7 százalékért felelősek. A cikk szerzői r szerint ezzel a tudományos ténnyel I magyarázható, hogy a vízgőz-koncentráció  csökkenése  mintegy   25 százalékkal „visszafogta" a felmelegedés ütemét. Egyes klímamodellek szerint - melyek figyelembe vették a többi üvegházhatású gáz (például a szén-dioxid) légköri koncentrációjának emelkedését - a levegő földközeli átlaghőmérsékletének 0,14 Celsius-fokkal kellett volna emelkednie, ám a mérések szerint csupán 0,1 fokkal volt magasabb az előző évtized átlagánál. Susan Solomon a cikkben egyébként megjegyezte: nem tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy miért csökkent a sztratoszféra vízgőztartalma, s arra sem, hogy ez hosszú távon így marad-e.
Vizsgálatuk eredménye azonban alátámasztja egy magyar fizikus korábban publikált elméletét, mely szerint a légkörbe eresztett mind több szén-dioxid nem növeli az üvegházhatást, az ugyanis - szigorú energetikai korlátok miatt - „önfenntartó egyensúlyt" működtet. Ez számos módon megvalósulhat, az egyik, ha több a légkörben a széndioxid, kevesebb vízgőzt „vesz fel" a rendszer. Erre a következtetésre jutott Miskolczi Ferenc, a NASA tudományos munkatársa. A fizikus az amerikai űrkutatási hivatal adatbázisát felhasználva az elmúlt hatvan év mérési információit elemezve megállapította: noha a szén-dioxid kibocsátás az elmúlt évtizedekben köztudomásúan jelentősen nőtt, az üvegházhatás 1948 óta mégsem emelkedett.
Zágoni Miklós fizikus lapunknak ezzel kapcsolatban köztudottnak nevezte, hogy a Föld hőmérséklete két tényezőből tevődik össze: az alaphőmérsékletből és az üvegházhatásból. Utóbbi azonban nem szabad változó - jegyezte meg. A Föld-típusú bolygólégkörök, amelyek részleges felhőtakaróval és elegendő vízpáratartalékkal rendelkeznek, energetikailag maximált (telített) üvegházhatást tartanak fenn, amit emberi kibocsátásokkal nem lehet megnövelni. A rendszer ugyanis „visszaszabályozza magát". A fizikus szerint például 1 százalékkal kevesebb pára képes kiegyenlíteni a teljes eddigi emberi kibocsátás hatását. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt 100 év során mindössze 0,76 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. Zágoni megjegyezte, ez a felmelegedés nem a növekvő  szén-dioxid kibocsátás miatt következett be: a klíma ilyen mértékű változékonysága természetes jelenség. A felmelegedés része a kis jégkorszakból való kilábalásnak tette hozzá.
A kutató szerint azonban ettől még szükség van energiatakarékosságra, az importfüggés csökkentésére. Fontos, hogy az emberiség visszafogja a fosszilis tüzelőanyagok elégetését s előtérbe helyezze a megújuló energiaforrások felhasználását. Ám - mint mondta - ezt nem valamiféle klímakatasztrófa rémképével való fenyegetés miatt, hanem saját józan belátásunk miatt kell megtennünk. Csépe Erika