A terület a Pest városát egykor gyűrűszerűén körülvevő mocsári övezet utolsó maradványa. A kirendelt és függetlennek mondott igazságügyi szakértő, S. Nagy László szakvéleményében kimutatta, hogy az homokos rét, nem pediglen vizes élőhely. Az MTA elnöke a miniszterhez fordul, hogy állítsa vissza a környék védettségét.
A korábbi szakértői vélemények ellenére, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nem létezőnek nyilvánította a Dunakeszi-lápot. Ennek oka a mocsárért aggódok szerint
az, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőség hatósági főosztálya által felkért igazságügyi szakértő, S. Nagy László talajtani vizsgálatait nem a dunakeszi tőzegtavaknál, hanem egy közeli gyomtársulásban végezte el. A vélemény birtokában a hivatal munkatársai nem látják akadályát annak, hogy az Auchan terjeszkedése nyomán ott autóparkoló létesülhessen. A Magyar Tudományos Akadémia véleményezése szerint azonban ex lege védett területről van szó, továbbá „a Dunakeszi-láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi, hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték". Az MTA biológiai tudományok osztályának illetékes szakbizottságai megvizsgálták a Dunakeszi-láp védelmének ügyét, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tőzegtó és környékének ökológiai állapota mindenben megfelel a mocsár kritériumának, mivel a földdarab jelentős részét egész éven át víz borítja, és nagy részében lápi életközösségek uralkodnak, amilyen a tőzegpáfrányos láperdő, a rekettyefüzes lápcserjés. A területen továbbá nagy borításban találhatók tőzegjelző lápi növények, elsősorban a tőzegpáfrány, és nagy számban vizes környezetben élő állatfajok.
Az MTA állásfoglalása szerint e rész a Pestet egykor gyűrűszerűen körülvevő lápi övezet utolsó maradványa. A Rákos-patak völgyének egykori természeti gazdagsága helyén, ma az újpalotai lakótelepek „díszlenek", Lágymányoson és Kelenföldön még az 50-es években is létező keserűsós réteket a dél-budai városközpont foglalta el. Nem valószínű, hogy egy áruháznak ne lehetne Észak-Pest körzetében más, alkalmas helyet találni, amelyet nem kellene az építkezés előtt jelentős költséggel kiszárítani – vélekedik az MTA.
Egy neve elhallgatását kérő, az Akadémián dolgozó informátorunk szerint az eset arra világít rá, hogy manapság pénzért mindenre talál az ember szakértőt. Elmondta, „szakmai kétség nem férhet a terület védettségéhez”. Tájvédelmi értékben gazdag ez a jellegzetesen lápi környezet, ahol a vízen úszó faleveleken közönséges hidrák élnek. A tóba hullott korhadó ágakon, fatörzseken pedig megtelepedtek az édesvízi szivacsok és a mohaállatok. A gerinces állatok közül a tóban főleg halak és védett kétéltűek élnek. A halak közül naphalak és keszegfélék találhatók. A farkos kétéltűek közül megél a tóban a pettyes gőte, a békák közül pedig a kecskebéka. A tóba petéznek a környéki barna és zöld varangyok is. A hüllők közül a vízisiklóval és a mocsári teknős néhány példányával találkozhatunk. A madarak közül mintegy ötven faj állandó vagy időszakos jelenléte bizonyított a lápon. A vízimadarak közül gyakori vendég a szürke gém és a tőkés réce, s gyakran itt telel a gyönyörű színekben pompázó jégmadár. VINCZEFFY LEVENTE
2010. február 15. - Dunakeszi és az MO-s mellett még megmaradt egy körbeépített, de természeti értékekben gazdag láp, ahová az Auchan - a természetvédők szerint – újabb épületet húzna fel.