A zord éjszakák és hajnalok ellenére napközben ugyan kisüt néhány órácskára a nap, de ez még korántsem jelent enyhülést. Az erdőket, mezőket csaknem fél méteres hótakaró borítja, a talaj pedig fagyos. Az igazi vadász ilyenkor nem csak a holdvilágos téli vadászatokra gondol, hanem a vad gondozására, annak etetésére is nagy hangsúlyt fektet. írásunkban a megye erdészeit, vadászait arról kérdeztük: hogyan is gondoskodnak a vadállományról így, télvíz idején?
Nógrád megye. Hajas Péter Pál, a megyei vadászkamara titkára lapunk érdeklődésére elmondta: a téli takarmányozás a vadászatra jogosultak és a vadgazdálkodók feladata. Ezt ők már nyár végén, kora ősszel megkezdik és ezt koratavaszig folytatják is.
- Fontos odafigyelni a rendszeres takarmányozásra. Csak tiszta és jó minőségű takarmányt szabad a vadnak adni s nem lehet hirtelen takarmányváltást sem végrehajtani.
A hó ellenére sem szabad óriási dózisokban szemes takarmányt kiöntözni, mert tejsav-mérgezést okozhatunk a kérődző vadjainknak - közölte Hajas Péter Pál, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgárok lehetőleg ne kezdjenek külön etetési akciókba.
- Nem cél a vaddisznó városba való becsalogatása. Az énekes madarakat nyugodtan etethetik, de a vadetetés nem a lakók feladata.
Bajnai Csaba, a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke, az Ipoly Erdő Zrt. Szécsényi Erdészetének képviseletében a litkei vadászterületre vonatkozóan a következőket közölte:
- Ebben a nagy hóban a vad közlekedése jelentősen megnehezül. Amikor megfagy a hó felső része, vagyis kérgesedik, akkor az állat lábát minden egyes lépésnél vágja. Ilyen időben a vadászatot visszafogjuk. Megpróbáljuk nem zavarni a vadat, s minél több nyugalmat biztosítunk számára. A korábban már beszerzett, jó minőségű lucernát több helyen kirakjuk, emelt-mennyiségben etetünk, illetve a vadászterület több részén megtörjük és eltávolítjuk a havat. Ezáltal próbálunk olyan hómentes területet biztosítani, ahol az állat nyugodtan megpihenhet. Különösen a muflonok esetében van annak jelentősége, hogy a hasa ne nagyon érintkezzen a hóval, hiszen ha felfázik, könnyen el is pusztulhat - hívta fel a figyelmet Bajnai Csaba, aki azt is elmondta, hogy egy héten több alkalommal járnak ki etetni az erdészek a területre.
- A feltöltött szálastakarmány-etetők mellett automata szórókat is biztosítunk a vad számára. A szezonban szemes takarmányból 200-250 mázsányit szórunk ki. A megközelíthetőség szempontjából viszont nem árt tisztában lenni vele, hogy most csak traktorokkal lehet kijutni a szórókhoz, a „sima" terepjárók elakadnak.
Az Őrhegy Természetvédelmi és Sportvadász Egyesület képviseletében Szeles Gábor vadászmester lapunknak elmondta: éves viszonylatban mintegy kétszáz mázsa szemes és szálas takarmányt szórnak ki a területen.
- A téli hónapokban fokozottan figyelünk a vad etetésére, hiszen ilyenkor azok nehezebben jutnak táplálékhoz. Mostanában minden másnap szórjuk az etetőket, normál esetben pedig heti két alkalommal töltjük fel azokat.
Egyébként két automata szóró is működik a területen - közölte, majd hozzátette:
Az etetést most természetesen traktorral végezzük, hiszen a közel félméteres hóban a terepjárók csak nehezen tudnának kijutni.
A Harsas Vadásztársaságnál heti két alkalommal járnak ki a területre a vadőrök etetni. Szálas és szemes takarmányt egyaránt kap a vad, a kukoricával viszont mint tudjuk, vigyázni kell – közölte Fekete Zoltán, társasági tag. - Éves szinten több száz mázsa takarmányt viszünk ki, bár igaz az a mondás: „az erdő vadját jóllakatni nem lehet". Véleményem szerint a nagy hóban komolyan oda kell figyelni a vadgazdálkodásra: a szórókon mindig kell megfelelő élelemnek lenni, annál is inkább, mivel lassan megszületnek a malacok.
A februári hidegben azonban nem csak az erdő vadjára, hanem a házak között repkedő, a városokban, falvakban élő madarakra is figyelni kell.
Mint Drexler Szilárd, a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület megyei szervezetének tagja lapunknak elmondta: a jelenlegi hóhelyzet sok madárnak a táplálkozását lehetetlenné teszi, éppen ezért érdemes madár-etetésbe belekezdeni.
- Ilyenkor a napraforgómag a legjobb, hiszen azt akár a hótakaró tetejére is ki lehet szórni. A leghasznosabb megoldás viszont a madáretető, hiszen ez védi a csapadéktól a benne lévő magvakat. A zsírszalonnát szinte minden madár kedveli, a rigók, harkályok és cinegék pedig az almát is szívesen fogadják - közölte Drexler Szilárd, aki szerint ha belefogunk a madáretetésbe, azt érdemes a tél végéig folytatni, hiszen a madarak folyton visszajárnak majd. Csuka Enikő