Egy szoftver, több kudarc (Magyar Nemzet)

Az építőiparban tapasztalt lánctartozás áldozataihoz tartja hasonlónak cégét a Megatrend Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, amely legyártotta ugyan az erdészeteknek szánt vállalatirányítási szoftvert, ám azok egy része nem kér a rendszerből. A „renitens" erdészetek ezt nem így gondolják.
TV yT ég mindig nem csitul az állami erdészeti vállalatok számára kiírt szoftverbeszerzési tender körüli vihar. Mint arról korábban már beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. koordinálása mellett a 19 állami erdészeti társaság közbeszerzés lefolytatása után egy francia multicég hazai leányvállalatával, a Sagem Kft.-vel kötött szerződést arról, hogy az bevezeti az Egységes erdészeti vállalatirányítási rendszer (EEVR) nevű informatikai szisztémát. A Sagem két alvállalkozóval, a programozásért felelős Megatrend Zrt.-vel és a térinformatikai fejlesztésekben jártas Digitera Kft-vel karöltve nyerte el a munkát - ami egy darabig rendben is ment, s tavaly 571 millió forintot már ki is fizettek a Sagemnek.
A közbeszerzésben vállalt határidők szerint az erdészetek már tavaly július elsejétől használhatták volta az EEVR rendszert. - Hogy ez nem így történt - számolt be K. Szabó Imre -, az annak köszönhető, hogy az erdészetek többsége nem volt partner a program bevezetésében, mivel az egységes informatikai rendszer kialakításában a saját önállóságuk megnyirbálását vélték felfedezni. Emiatt - tette hozzá K. Szabó -egyre-másra álltak elő a különböző új, többletfunkciókat jelentő, további erőforrásokat igénylő egyedi igényekkel.
Meggyőződése szerint cége mindegyik erdészeti társaságnál be tudta volna vezetni a rendszert, hiszen, mint mondta, nyolc erdőgazdaságnál már élesben is használják. Emiatt K. Szabó Imre elfogadhatatlannak tartotta, hogy a Sagem Kft., mint fővállalkozó a késedelmes teljesítésre hivatkozva január közepén felmondta cégével a szerződést, mégpedig úgy, hogy 190 millió forintos elismert teljesítése után sem fizettek. A Megatrend kiadásai - az eddig el nem ismert teljesítésekkel együtt -mintegy 300 millió forintot tesznek ki, emellett egy 500 millió forintos elmaradt árbevétellel is számolniuk kellett - tette hozzá.
K. Szabó Imre kifejtette, a vállalat több mint húsz éve van jelen a magyar piacon, s korábban is érkeztek vételi ajánlatok a cégre, amiket azonban alacsonynak tartott. Az utóbbi időben már olyan eset is előfordult, hogy csak a cég nevét kívánta megvenni egy „érdeklődő." Ezért egyértelműnek nevezte, hogy valakik a háttérben már a közbeszerzési eljárás kezdetekor arra játszhattak, hogy padlóra küldik a vállalatát. Feltételezése szerint ezzel a cég évi másfél milliárd forintot hozó árbevételét, illetve a vállalat irányítási rendszerek piacán meglévő 15-20 milliárd forintos részesedését szeretnék megszerezni.
Nevük elhallgatását kérő vezető beosztású személyek Ugyanakkor arról számoltak be, hogy a K. Szabó Imre által nem együttműködőnek nevezett erdészetek nem véletlenül húzódoztak az új rendszer bevezetésétől. Esetükben - mondták -már igen fejlett vállalatirányítási rendszereket vezettek be az elmúlt években százmilliós összegekért. Véleményük szerint elég lett volna csak a vállalatirányítási rendszert egységesíteni, hiszen tíz erdészet eleve tízmilliókat költött az előző években az integrált informatikai megoldásokra, amivel biztosítani tudták cégük korszerű és törvényes működését.
Érdekes, hogy miközben a felszínen úgy tűnik, a két cég összerúgta egymással a port, a Sagem azzal nyugtatta az erdészeteket, hogy rendelkezik a szükséges erőforrásokkal a projekt befejezéséhez. Márpedig K. Szabó Imre kérdésünkre azt állította, a cége semmilyen formában nem értékesítette szoftverét. Most úgy tűnik, hogy a Sagem már csak azért küzd, hogy akár veszteséggel is, de befejezze a projektet. A társaság ugyanis az elmúlt években, állami megrendelésekből milliárdos bevételre tett szert, márpedig ha nem tudja teljesíteni vállalását, akkor kizárhatják a további közbeszerzési eljárásokból. Az ügyről szerettük volna megkérdezni az MNV álláspontját is, de lapzártánkig nem reagáltak kérdéseinkre. Dénes Zoltán