Favágónak nyolcvanötezer? Szarvasmarha-tenyésztőnek 148 ezer? - hüledeztek a megkérdezett somogyi szakemberek a legfrissebb kereseti statisztika láttán.
Varrónő havi nyolcvanöt-ezer forint, vagyonőr 137 ezer, pék kilencvennyolcezer, vendéglős kilencvenháromezer.
Néhány 2009-es dél-dunántúli régiós példa arra, hogy mennyi mifelénk a tevékenységre jellemző kereset a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Jellemző: néhány napja még megleltük az elsősorban vállalkozók és könyvelőik számára fontos listát a KSH honlapján, ma már azonban ott nem található.
Január elsejétől érvényes az új rendelkezés: a főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozónak legalább a tevékenységére jellemző kereset alapján kell a járulékokat fizetni, kivéve, ha a járulékbevallásban bejelentést tesz ennél kisebb jövedelemről, vagy az ekhó-törvény alapján fizeti a járulékokat.
Gondolhatnánk tehát, hogy széles kör számára hozzáférhető, böngészhető a lista: egy-egy adott szakmához mekkora keresetet rendeltek a jogszabályalkotók, azaz mekkora összeg alapján kell járulékot fizetni. Nem könnyítették meg azonban az illetékesek a vállalkozók és könyvelőik dolgát. Nyomozni kell az adatok után, talán éppen azért, mert hírlik: a hozzáértők közül sokan úgy számolnak, az Alkotmánybíróság előbb-utóbb úgyis megsemmisíti a rendelkezést a vagyonadóhoz hasonlóan...
Mennyi? Havi 148 ezer a szarvasmarha-tenyésztőknek? - kérdezett vissza hitetlenkedve Udvari János, a mezőgazdasági termelők megyei szövetségének állattenyésztési vezetője, aki egyben a nagybajomi mezőgazdasági zrt. főállattenyésztője. - Sajnos ezt az állítólagos régiós átlagot nálunk nem éri el a fizetés. Ennél lényegesen kevesebbet keresnek a munkások. Természetesen amit a törvény előír, azt teljesítjük, így a dolgozók megkapják a nekik járó pótlékot és a pihenőnapokat. Az viszont tény: nem keresnek sokat. Az agrárium nehéziparának tartották korábban a szarvasmarha ágazatot, s ennek megfelelően díjazták a dolgozókat.
Udvari kifejtette: a válság és a mezőgazdaság zuhanása miatt két éve nem tudják tisztességesen megemelni a béreket. Ha a mostani körülmények közepette mégis hozzányúlnának a fizetésekhez, nem zárható ki, hogy a következő évben elbocsátásra kényszerülnének.
Száz darab ezres havonta bruttóban a henteseknek - erről tanúskodik a KSH-kimutatás. Balaskó Lajos, a kaposvári húsipari tanműhely vezetője szerint néhány helyen valóban felvehetnek ennyit a dolgozók, egy-két somogyi cégnél azonban erről csak álmodoznak. Tapasztalattal felvértezett, rutinos szakik rendre panaszkodnak: nettó fizetésük a minimálbért alig haladja meg. - Nem igazán fizetik meg a dolgozókat, noha az élelmiszeripar bizalmi szakma - húzta alá. -Évente vizsgálatra járnak a munkások. S ha egészségügyi problémájuk van, akkor bizony el kell hagyniuk a pályát.
Ezt teszik önként a fiatalok is.
Legalábbis azok, akik megunták a megalázó bérviszonyokat. Balaskó hallomásból tudja: Németországban, Ausztriában és újabban Írországban, Hollandiában és Svédországban próbálnak szerencsét az ifjú, húsipari szakmunkások. Tehetségüket és szorgalmukat havi 1500-1800 euróval honorálja a külföldi munkaadó. Igaz, az extra pénzért extra tempót is követelnek tőlük.
Kaotikus állapotok uralkodnak a vendéglátásban is; legalábbis a kereseti viszonyokat tekintve. Czeferner Tamás, egy nagybajomi cukrászüzem vezetője úgy vélte: a cukrászok se tápláljanak édes reményeket. A hivatalosan jelzett 89 ezer forintos havi bér reális. - Az a baj, hogy nem lehet magasabb fizetéseket adni, mivel nem fizetik meg a terméket - utalt a probléma gyökerére. - Nincs annyi bevétel, amelyből magasabb bért adhatnának az embereknek.
Felmerül a kérdés: milyen jövő vár a legrosszabbul fizetett alkalmazottakra? A kubikosok után a favágók állnak a fizetési lista végén.
- Számomra érthetetlen, hogy adhatnak mindössze 85 ezer forint havi bruttót egy erdőn dolgozó embernek – fakadt ki Székely József, az Ipartestületek Országos Szövetségének kaposvári elnöke. - Az egyik legkeményebb fizikai munkáról van szó. Ám hiába állapít meg ennyit a statisztika, ha a gazdaságilag elmaradott, munkanélküliekkel teli kis falvakban csak hírből hallanak ennyi pénzről a favágók. Belegondolt abba valaki, hogy milyen költségei vannak egy keményen dolgozó fizikai munkásnak? Ha olyan falusi emberről van szó, akinek nincs autója, akkor havonta több mint tízezer forintot ad ki
a buszbérletre. S akkor még az étkezésről szót se ejtettünk. Az erdőn általában nem vegetáriánusok dolgoznak. Tartalmas, energiában gazdag ételt fogyasztanak, nem tejbegrízt. Magyarán az étkezésük is jóval többe kerül. Ha meg nem esznek rendesen, orra esnek az éhségtől... Harsányi Miklós
TEVÉKENYSÉGRE JELLEMZŐ KERESETEK A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
Tevékenység Kereset (Ft) Tevékenység Kereset (Ft)
2009, kerekítve 2009, kerekítve
Mezőgazd., erdészeti vez. 341000 Vagyonőr 137 000
Építőipari vezető 243000 Szarvasmarha-tenyésztő 148000
Számvit., pü. vezető 353 000 Erdész 146000
Földmérő 262000 Favágó 85000
Informatikus 224000 Hentes 100 000
Általános orvos 212000 Pék 98000
Szakorvos 389000 Szabó, varrónő 85000
Fogorvos 191000 Kádár, bognár 226000
Gyógyszerész 264000 Lakatos 145000
Üzletkötő 345000 Hegesztő 160000
Színész, előadóműv. 193000 Autószerelő 136000
Titkárnő 162000 Kőműves 95000
Kereskedő 100000 Vízvezeték-szerelő 148000
Eladó 101000 Festő, mázoló 99 000
Vendéglős 93 000 Kazánfűtő 135000
Cukrász 89 000 Takarító 93 000
Szakács 106000 Kubikos 84000
Fodrász 125000