Sosem volt még ekkora összefogás a magyar vadászat történelmében, mint a mostani a szalonka-monitoring program kapcsán.
A mintegy 1400 magyarországi vadászatra jogosultból több mint nyolcszázán, önként léptek be az ötéves programba. Somogyban 48 vadászatra jogosult gyűjti az adatokat és a mintákat azért, hogy visszaállítsák a nívós magyar vadászati hagyományt, a szalonka tavaszi húzáson való vadászatát
Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadász Kamara Somogy megyei szervezetének titkára elmondta: a közép távú szalonka-monitoring programban azt vállalták a magyar vadászok, hogy öt éven keresztül monitorozzák a szalonkákat, és megpróbálják ezalatt az idő alatt bebizonyítani az Európai Uniónak, hogy a három éve betiltott tavaszi szalonkavadászatot azért lehetne újra engedélyezni Magyarországon, mert a hazai teríték nem éri el a vonuló állomány egy százalékát, és ez hosszú távon nem befolyásolja a szalonka fészkelő állományát. Vagyis így ellent lehet mondani annak az érvnek, hogy a szaporodási időszakban ne lehessen vadászni.
A történet ugyanis három éve kezdődött, amikor is az Európai Unió madárvédelmi irányelve beszüntette a szalonka, mint vonuló madár vadászatát az unió területén mindenhol, mivel az irányelv szerint az uniós országok területén belül minden vonuló madárfajnak biztosítani kell a zavartalan szaporodást. Márpedig hazánkban március elejétől a szalonka vonulásával együtt a nászrepülése is zajlik, azaz egy ötös skálán hármas szexuális aktivitású ilyenkor már a madár, és ez szigorúan véve a szaporodási időnek része.
Magyarország korábban megpróbálta egy belső szabályozással a korábbi lőtt mennyiségeket átlagolva egy kvóta rendszer szerint engedélyezni a szalonka vadászatát, szemben az uniós irányelvvel, ám ez nem maradt büntetés nélkül.
Hazánk most annak érdekében, hogy hosszú távon ne veszítse el az egyik legmagyarabb, legszebb, legrégibb vadászati hagyományát, derogációval próbálkozik az uniós irányelvek ellen - magyarázta Kemenszky Péter, a monitoring megyei koordinátora. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nem szeretné átvenni az eus szabályozást, mert a mi hagyományaink túlmutatnak ezen. És bár az uniónak elvileg a hagyományőrzés ellen nincs kifogása, egy derogációs eljárás keretein belül azonban megszabják, hogy mi alapján lehet eltérni a szabályozástól. A szalonkavadászat, esetében olyan kritériumok merültek fel, hogy a vadászat ne befolyásolhassa a költőállományt, tehát kis mennyiségű legyen, vagyis a teríték ne érje el a vonuló állomány egy százalékát. Magyarországon átlagban 6-8 ezer szalonkát lőttek a korábbi években és ehhez képest milliós nagyságrendű az évente átvonuló madár mennyisége, ennek tehát eleget tudunk tenni.
Elindult a közép távú szalonka-monitoring program, melyet a gödöllői Szent István Egyetem kezdett koordinálni. - Az adatokat 48 somogyi megfigyelő rögzíti 8-10 héten át, tavasszal és ősszel, egy-egy kijelölt napon, az összes megfigyelési ponton egy időben, egy helyen, majd az adatokat továbbítom Gödöllő felé - mondta Kemenszky Péter.
A vadászattal egybekötött mintavétel ezekben a napokban kezdődhet meg, a megfigyelőknek majd le kell mérniük többek között a szárnyhosszat, a farokhosszat, a testtömeget, majd ezeket az adatokat, illetve a levágott szárnyakat küldik el a programba tavasztól bekapcsolódó Soproni Egyetemnek, amely a minták feldolgozását végzi. A megfigyelések eredményei és a korábbi vadgazdálkodási jelentésekben foglalt terítékadatokból minden vadászatra jogosult kapott a saját megfigyelési pontjára egy kvótát, azaz egy számot, hogy hány szalonkát ejthet el a felméréshez. Jelenleg ennek az engedélyezését várják.
Hercegfalviné Demeter Erzsébettől, a MGSZH vadászati, halászati osztályvezetőjétől tudjuk: már csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulását várják és néhány napon belül megkezdődhet a mintavétel. Meiszterics Eszter
A demokratikus kis madár
A TAVASZI SZALONKAHÚZÁS az egyik legszebb magyar vadászati hagyomány. Ezt a franciák hiába szeretnék átélni, ott nem nászrepül a szalonka, csak áttelel, északon a fészkelő helyein sem, tehát nincs lehetőségük arra az élményre, ami a magyar vadászoknak megadatik. A szalonka a vonulása alatt egész éjjel repül délről északra, megtehet több száz kilométert is, mielőtt kivilágosodik, letottyan egy sűrű erdőbe, pihen, majd hajnalhasadtával felreppen. Cippog és korrog a kakas, keresi a vetélytársát és a tojót, ez a nászrepülés. Pontosan emiatt főként a kakasokat érinti a lelövés. Alkonyatkor szintén húz, majd folytatódik a vonulás.
NAGYON KEVÉS IGAZ szalonkavadász van hazánkban, az 57 ezer magyar vadászból talán 3000. A szalonka ugyanis egy pici madár, amelyik cikkcakkban repül, nagyon gyorsan, sokszor némán, nehéz rá felkészülni. Egy átlag szalonkavadász egy szezonban - ami március 1-jétől április 10-ig tart - boldog, ha 2-3 darabot lő. A szalonkát demokratikus madárnak is nevezik, mert a vadászatban megfordulnak nagy emberek, de a szalonkának mindegy, hogy ki fölött repül el aznap este. Az amatőrtől a legjobb vadászig mindenkinek nehéz eltalálni.