Az energiafüggőség csökkentése, a megújulok - nap-, szél-, vízenergia, biomassza - részarányának növelése szinte valamennyi párt választási programjában szerepel, ám többnyire csak az említés szintjén, konkrét, kidolgozott tervek a javaslatok mögött nincsenek - derült ki az Energia Klub háttérelemzéséből. Pedig a célok eléréséhez, a megújulóenergia-iparág fejlődéséhez számos változtatásra van szükség mind a támogatások, mind a beruházások engedélyeztetése terén.
Az Európai Unió irányelveinek megfelelően Magyarországnak 2020-ig 13 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások arányát az energiatermelésben. Jelenleg ez az arány 4,3 százalékos, azonban ennek nagy többségét a vegyes tüzelésű erőművek termelése, valamint hulladék elégetése teszi ki, így hazánk nemzetközi összehasonlításban valójában nem áll olyan jól, mint ahogy azt a 4,3 százalékos arány mutatná. Az ország energiafüggősége az EU átlagához képest magasabb, a felhasznált földgáz mintegy 80 százaléka importból származik, döntően Oroszországból. A függőség csökkentését leginkább az energiahatékonyság növelésével, a földgáz-felhasználási arány csökkentésével, a megújuló energiaforrások részarányának növelésével lehetne elérni.
Nagy kihívások előtt áll az energiaszektor Magyarországon; az energiaárak, az ellátásbiztonság, a megújuló energiaforrások olyan égető kérdések, melyekkel egy új kormánynak az elkövetkezendő években mindenképpen foglalkoznia kell - közölte Fellegi Dénes. Az Energia Klub háttérelemzésének szerzője elmondta, tanulmányukban a 2009-es EP-választásokon 2 százalékot elért pártok – a Fidesz, a Jobbik, az MDF, az MSZP és a Lehet Más a Politika (LMP) - programját vizsgálták. A Fideszre vonatkozóan a 2007-es terveket vették figyelembe azon az alapon, hogy azt Orbán Viktor most is aktuálisnak tartja, az LMP-nél pedig az EP-vá-lasztásokra készült programot elemezték az energiapolitika szempontjából.
Az Energia Klub szakértője megjegyezte, a pártok programjukban kevésbé foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Abban többnyire egyetértenek, hogy a függőséget csökkenteni, a megújuló energiaforrások részarányát pedig növelni kell, s hogy az atomenergiára továbbra is szüksége van az országnak, ám a részletekről már nem igazán ejtenek szót. Így például az sem derül ki, miből finanszíroznák a Paksi Atomerőmű több mint 2000 milliárd forintba kerülő bővítését, vagy hogyan alakítanák át a megújuló energiaforrások támogatási és engedélyezési rendszerét.
A megújuló energiaforrások elterjedését ugyanis a támogatás és engedélyezés körüli gondok gátolják leginkább - vélik a szakértők. Az engedélyeztetés jelenlegi folyamata hosszadalmas, bonyolult és nehezen átlátható. Az EU-ban átlagosan tíz hatóság engedélye kell a megújuló energiaberuházások elindításához, Magyarországon akár negyven. Fel kell ismerni az erőmű- és fűtőművek engedélyezésének buktatóit, és egyszerűsíteni kell ezeken. Egyes szabályok például régiónként változnak. Más feltételeknek kell megfelelnie egy biogázüzemnek a Dél-Alföldön, mint az ország másik szegletében. A támogatási rendszert is igen sok kritika érte az utóbbi időben. Németországban például megéri biogázüzemet építeni, hiszen ott 26 eurócentet fizetnek 1 kilowattórányi zöldáram után. Magyarországon ugyanennyi energiáért csak 9 eurócent jár. Ráadásul az áramszolgáltató nem veszi át bárhol és bármikor a megtermelt zöldáramot. Előfordult, hogy azért „bukott meg" egy projekt, mert nagyon messzire kellett volna elvinnie a termelőnek az áramot ahhoz, hogy rákapcsolódhasson a hálózatra.
Az Energia Klub szerint az egyik legnagyobb gond a kötelező átvételi ár (KAT) rendszerével van, melynek eredeti célja épp a megújuló energiaforrások arányának növelése lett volna.
A rendszer kőtelező átvétellel és garantált, kiemelt hatósági árral támogatja a megújuló villamos energia termelését. 2007-ben azonban jelentősen bővítették a kedvezményezettek körét. A megújuló energiát hasznosítók mellé bekerültek - fűtési idényben - a kapcsoltan termelő nagyerőművek, valamint a biomasszát és a fosszilis energiahordozót együtt tüzelő erőművek is. Szakértők szerint a rendszer az újabb és újabb erőművek bevonásával messze eltért eredeti céljaitól, és gyakorlatilag az elavult távhőrendszerek, szennyező erőművek életben tartójává lépett elő.
Problémát jelent még, hogy nincsenek a magyar villamosenergia-rendszerben nagy kapacitású tárolók. Ezért az energiát előállító szolgáltatóknak - így a megújulóknak is - negyedórás pontossággal kell megmondaniuk előző nap, hogy másnap mikor és mennyi energiát fognak termelni. Ezt legnehezebben talán a szélerőműveknél lehet megjósolni, de bármelyik megújuló energiaforrást hasznosító erőműnél komoly kockázatot jelenthet.
Mindezek mellett előtérbe kellene helyezni az energiahatékonyságot ösztönző beruházások szerepét. így ugyanis a lakosság fogyasztásának 25-30 százaléka megtakarítható lenne, jelentősen csökkentve ezzel az ország függőségét, szén-dioxid-kibocstását, valamint a lakások -költségeit is - állítják az Energia Klub szakértői.
2010. március 19. - Más feltételeknek kell megfelelnie egy biogázüzemnek a Dél-Alföldön, mint az ország másik szegletében