A brutális gázárak miatt sokan újra fával fűtöttek ezen a télen. Feltételezések szerint a tűzrevaló fele illegális. Somogy megyében óvatos becslések szerint is csaknem évi százmillió forintot meghaladó az erdőtulajdonosoknak okozott kár. A legnagyobb üzletszerű erdőirtások nem egyszer hajléktalan emberek közreműködésével történnek, ők azonban a „névtelen” segítők. A valódi elkövetők a háttérben maradnak. A felelőtlen erdőirtás megpecsételi a famatuzsálemek sorsát.
A fatolvajok forgatókönyve így szól: vásárolj meg erdőket olyan emberek nevére, akiknek nincs vagyonuk. Ilyenek például a hajléktalanok. Már berreg is a fűrész, és dőlnek a fák válogatás nélkül. Segesden két nap alatt tíz hektárt ledöntöttek! A büntetést azonban már nem lehet behajtani, hiszen a tulajdonos nem található, vagy pedig vagyontalan.
Egy másik eset: a csökölyi falugazdász körzetében rendszeres probléma a falopás. Tucatnyi ember jelenik meg minden évben ezzel a panasszal: „Belevágtak az erdőmbe, kivágták a fát!”
Ismertté vált az az eset is, amikor „tévedésből” a szomszédjának a másfél hektáros akácosát vágta ki egy erdőtulajdonos. Mint kiderült, ez szándékos volt, azonban a bíróságon azzal védekezett az elkövető, hogy nem tudta, hol a határ.
Egy zselici erdőtulajdonos fáit sem véletlenül vágták ki: legalább kétszáz köbméter fát loptak el, de kidöntöttek még további egytucatnyit, amit már nem tudtak elfuvarozni. Másfél-két millió forint kár érte a gazdát. Hivatásosok voltak, mert ekkora mennyiséget nem lehet csak úgy elvinni. Biztos, hogy eladták a lopott fákat.
Sok turpisságot láthatott a segesdi erdőben az egykori Csákszeg-puszta közelében álló halott óriás, egy hatalmas kocsányos tölgy. Az öreg fa 1991-ben már nem hajtott ki, majd az évek során a kérgét és a szijácsot ledobta, vastag ágaiból is csak rövid torzók maradtak. Életében törzsének kerülete meghaladta a hatszázhetven centimétert. A fának erdészettörténeti múltja is van. A környékbeli öregek „pados fa” néven ismerik, mivel valaha egy pad volt köré ácsolva, és az egykori tulajdonos, Széchenyi Bertalan kedvenc pihenőhelye volt. A trianoni tragédia idején, 1922 és 1925 között – amikor az ország erdősültsége a 26,5 százalékról 11,5-re esett vissza – Széchenyi töltötte be az Országos Erdészeti Egyesület elnöki tisztségét. Nem kis hivatalt vállalt: hatalmas telepítésekbe kellett fogni, fel kellett támasztani a magyar erdőket. Mára azonban már csak ez a kiszáradt, bánatos tölgy emlékezik a héroszi időkre.
Ahogy Detrich Miklóstól, a somogyi fák legjobb ismerőjétől megtudtuk, volt másféle „halál ok” is. Az öreg fák is sokszor tolvajok kezére jutnak. Csurgónagymartoni gazdák meséltek neki arról a rémtettről, hogy a rendszerváltás után kétezer forintért lehetett az ottani legelőerdő gyönyörű kocsányos tölgyeit megvenni. Kétezer forint egy kétszázötven éves fáért? A kidöntött famatuzsálemek tűzre kerültek…
Detrich Miklós egyébként a somogyi erdőgazdaság nyugdíjas lapszerkesztője és fotósa. Fényképezi a több százéves fákat, s múltjukat kutatja. Rengeteg legenda tudója.
Nemrégiben egyik nyugdíjba vonuló kerületvezető erdész barátjánál tett látogatást, aki megmutatott neki egy tisztás szélén álló tölgyfát: többször is kapott utasítást, hogy vágja ki, de minden alkalommal „elszabotálta”. A százötven év körüli fának így esélye van arra, hogy száz év múlva matuzsálem legyen.
Végül arról is mesélt, hogy pályafutása elején – a hatvanas-hetvenes évek fordulóján – közreműködött egy öreg tölgy kivágásában. Nehéz munka volt, a legrátermettebb fakitermelő brigádot rendelték ki, különleges láncfűrészt hozattak, extraméretű vezetőlemezzel. Hosszadalmas munkával sikerült a fát „ledönteni”, a gondok azonban csak ezután kezdődtek. Nem volt megfelelő emelő- és szállítóeszköz – a hatalmas rönköt végül ott hagyták.
Négy évtized után elmentünk a helyszínre, az öreg fekvő rönkről készítettünk néhány fotót, mint az emberi kapzsiság, a buta mohóság mementójáról. „A segesdi fán kívül néhány éve, szinte a szemem láttára pusztult el a nagybajom-mélyégeri és az iharosberény-nagyvári cser, a gyöngyöspusztai szil, a mikei és a somogytarnóci tölgy, tardpusztai és a kecskeháti bükk” – említi kedves fáit Detrich Miklós. Ezek a fák állva haltak meg. Eddig százhúsz öreg fát fotózott le, néha kalandos módon került a közelükbe, mindegyiket gyermekeként tartja számon.
„Éppen húsz éve fotózom a famatuzsálemeket, s már húsz halottam van azóta. Legszívesebben a kaposvári iskolákba viszem el a fotóimat, mert ott a gyerekek szinte úgy néznek ezekre a fákra, mintha űrlények lennének. Sajnos sosem láttak ilyeneket. Szükség lenne egy védelmi rendeletre a kétszáz évesnél idősebb fákra, különben maholnap nem marad belőlük hírmondó sem” – teszi hozzá a fák nagy barátja.
Hamisított számlák, szállítólevelek
A fatolvajokat legtöbbször csak a közúti ellenőrzéskor, szállítás közben fogják el. Ilyenkor bukhatnak le a hamisított számlákkal, szállítólevelekkel. A falopás késő ősztől fejlődik valódi iparággá. A jelentős kárt okozó ipari méretű falopás visszaszorításában minden bizonnyal segíteni fog az új erdőtörvény, a bevezetésre kerülő erdőőri hálózat, ahol szakemberek ellenőrizik a szállítójegy és a szállított áru mennyiségi és minőségi azonosságát. A rendőrjárőröknek ez utóbbira ma még nincs képesítésük, s nem is várható el tőlük.
Őrizetbe vettek egy fűrészes bandát
Somogyban nem múlik el nap, hogy a megyei rendőr-főkapitányságra ne futna be feljelentés fatolvajlásról. Szerencsére szigorodott a törvény, így a fatolvajok már nem úszhatják meg szabálysértési eljárással, s nevetséges pénzbüntetéssel. A kaposvári rendőrség szabálysértési őrizetbe vett például nemrégiben két férfit, akit a nagybajomi rendőrőrs munkatársai fogtak el. A törvény szerint most a rendőrség a szabálysértési őrizet intézményét akkor is alkalmazhatja, ha a cselekményt elkövető személyt olyan szabálysértésen éri tetten, amire a bíróság elzárást is kiszabhat büntetésül. Ilyen például a terménylopás vagy a falopás. Elkobozható lesz az így ellopott fa, nem kerül be a forgalomba, vagyis a szigorításoknak jelentős haszna lehet. Bekes József