Védett erdők cserélnek gazdát (Magyar Nemzet)

Egy 2007-ben meghozott, és még abban az évben le is járt kormányhatározat az alapja annak az idén márciusban született döntésnek, amely szerint több ezer hektárnyi erdő cserélhet gazdát. A területek látszólag az állam egyik zsebéből vándorolnak a másikba, de az első ránézésre egyszerű adásvétel egyes bennfentesekben gyanút ébresztett. A nemzeti vagyonkezelő' és a környezetvédelmi tárca úgy véli, alaptalanul.
Néhány héttel a kormányváltás előtt nyolcezer hektárnyi erdő átadására kötelezték az azokat kezelő állami társaságokat, így hamarosan egyes nemzeti parkok válhatnak a területek kezelőjévé. A döntést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. mint az állami erdőgazdaságok fölött a részvényesi jogokat gyakorló szervezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárának egyetértésével hozta március elején. Az egyik erdészeti társaság névtelenséget kérő prominense elmondta: meglepte őket a döntés, de különösen annak tálalása, -Nem tudjuk, mi lesz azokkal az alkalmazottakkal, akiknek kiveszik a lábuk alól az erdőt - magyarázta a vezető. - Ennél is érdekesebb azonban, hogyan próbáltak a döntés mielőbbi végrehajtására buzdítani. Forrásunk szerint ugyanis közölték az erdőgazdaságokkal, ha nem bonyolítják le kellő gyorsasággal az adásvételt, akkor milliárdos pályázati összegeket sodornak veszélybe. Ez felveti annak gyanúját, hogy a még át nem adott területeket már nemzeti parki erdőkként tüntették fel valamilyen pályázat dokumentációjában - vélekedett informátorunk. Szerinte az már csak hab a tortán, hogy a vagyonkezelőnél és a környezetvédelmi tárcánál azt gondolják, az alulfinanszírozott nemzeti parkok jobb gazdái lehetnek ezeknek a földeknek, mint a jól működő erdőgazdaságok; illetve az is kérdéses, hogy előbbiek miből fizetik ki a térítésmentesen átadott területeken álló erdészeti ingatlanok árát, ezek értékét ugyanis meg kell téríteniük.
Az MNV Zrt. úgy vélte, nem illetékes a fent említett kérdéskör megválaszolásában, ugyanakkor megjegyezte: a döntés megtárgyalásán és megszavazásán a KWM szakállamtitkára is jelen volt, és az átvett ingatlanok megvásárlásához szükséges forrást a minisztériumnak kell előteremtenie. Hozzátették továbbá, hogy mindössze három épületet kell megvásárolniuk a parkoknak, ezek értéke pedig nem jelentős.
A környezetvédelmi tárca visszautasította azt a feltevést, hogy a még át nem adott erdőkre pályázatot nyújtottak volna be. Közölték, hogy nem értik az erdészek meglepettségét, hiszen a mostani döntést már megelőzte egy 2008. augusztusi határozat, amelynek szakmai előkészítése idén tavasszal érett be. A szaktárca egyúttal azt is leszögezte: a nyolcezer hektár erdőhöz szervesen kapcsolódó munkatársakat - kerületvezető erdészeket - a környezetvédelmi minisztérium kész átvenni és tovább alkalmazni. A nemzeti parkok gazdasági helyzetéről a KWM szakállamtitkársága úgy vélekedett: az rendben van, az utóbbi időben sikeresen pályáztak és nagy összegeket nyertek, ráadásul az új erdőterület nagysága a már kezelésben lévőhöz képest olyan elenyésző, hogy nem okozhat érezhető költségnövekedést. Ennek némiképp ellentmond, hogy az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) igazgatója a hónap elején még arról beszélt: csődben ugyan nincsenek, de alulfinanszírozottak, s átmeneti fizetési nehézségekkel küzdenek. A KvVM ehhez akkor hozzáfűzte, az ANP helyzete nem általános, ám érdemes megjegyezni, hogy most ők is több mint ezer hektárnyi új területtel gyarapodhatnak.
A lapunknak nyilatkozó erdészeti társasági vezető azt is nehezményezte, hogy az MNV és a KWM egy 2007-ben meghozott és még abban az évben teljesítés nélkül lejárt kormányhatározatnak akar nagy sietséggel érvényt szerezni. Az MNV Zrt. erre reagálva emlékeztetett: az a tény, hogy a-jogszabályban meghatározott határidő eredménytelenül eltelt, nem jelenti azt, hogy a döntés végrehajtása oka fogyottá vált volna. Éppen ezért, mint a részvényesi jogok gyakorlója, 2008 augusztusában a vagyonkezelő   is   határozott   a nyolcezer hektár átadásáról, ami azért hiúsult meg, mert a vonatkozó szabályok értelmében a teljes terület után piaci alapon megállapított vagyonkezelői díjat kellett volna fizetniük a nemzeti parkoknak, illetve a minisztériumoknak, ezt pedig nem vállalták. Az eredeti, 2007-es kormányhatározatban is előírt térítésmentes átadás feltételeit csak a 2009-ben elfogadott vagyontörvény-módosítás és az új erdőtörvény tette lehetővé - fűzte hozzá az MNV.