A globális klímaváltozás hatásai már a Kárpát-medencében, is érzékelhetők: Melegebbek és szárazabbak a nyarak, mint korábban, gyakoribbak az időjárási szélsőségek. A kutatók szerint a hazai életminőség 'megóvására alkalmazkodási stratégiát kell kidolgozni - politikai szinten is.
A változás-hatás-válaszadás szavak első szótagjait rejtő Vahava program célja, hogy az elővigyázatosság elvéből kiindulva, megkíséreljük elősegíteni a felkészülést a klímaváltozás prognosztizálható hatásaira - magyarázta lapunknak Láng István akadémikus. A másfél évé indult és a tervek szerint 2006-ig tartó program végső célja a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia megalkotása. Ebben az Országgyűlés által elfogadott határozatban összegeznék mindazokat a tennivalókat, amelyeket az időjárás-változás miatt a különböző területeken szükségesnek tartanak. Időben fel kell készíteni a hazai társadalmat egy valószínűsíthetően melegebb és szárazabb időszakra - hangsúlyozta Láng István, a Vahava programot vezető professzor. A környezetvédelmi tárca (KvVM) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértőiből álló Vahava csoport szerint az élet minden területén alkalmazkodni kell a melegebbé, szárazabbá, egyszersmind szélsőségesebbé váló időjáráshoz.
Az egyik fő érintett az agrárgazdaság
Talán a legfontosabb feladatok a mezőgazdaságra várnak. A csökkenő csapadékmennyiség új agrártechnikai eljárások alkalmazását, a szárazságot és a fagyokat, illetve a forróságot egyaránt tűrő növények (főleg zöldség-, gyümölcsfajok) elterjesztését igénylik. Tározók építésével, öntözőrendszerek kialakításával meg kell tartani, illetve pótolni kell a csökkenő csapadékmennyiséget. De fel kell készülni az új kórokozók, kártevők elleni védekezésre is. Mindez nem csak hipotézis.
Tavaly szinte elárasztották a gyapjas lepkék a Balaton-felvidéket. A kutatók szerint az egész erdőségeket letaroló hernyók megjelenése az egyik bizonyítéka az időjárás változásának. A gyapjas lepkék mellett más figyelmeztető jelek is akadnak: évek óta tart Szerbia felöl egy kukoricabogár-faj inváziója, megállíthatatlannak tűnik a parlagfű terjedése. Az előrejelzések nem bíztatók: a szakemberek újabb, az eddigieknél agresszívebb növényi és állati kártevők terjedésére számítanak.
A szélsőségekre felkészülni politikai kérdés is
A tavalyi meteorológiai adatok szerint a szélsőségek éve volt 2004 a hazai időjárásban. A rendkívül száraz telet szokatlanul,
csapadékos tavasz, majd kora nyáron özönvízszerű záporok, szélviharok követték. Egy újabb rendkívüli esőzés júliusban
a Hernád áradásához vezetett, egy hónappal később napokig tartó kánikula következményeként hőségriadót rendeltek
el. Gyakoribbak az időjárási anomáliák és erre reagálniuk kell a döntéshozóknak is, hangoztatta Láng István. Szerinte népszerűtlen döntéseket (is) igényel a klímaváltozás, s erre úgy tűnik, kevés helyen hajlandók a politikusok.
Kell előrejelzés, biztosítás, biztonság, infrastruktúra
Pedig a tennivalók sürgetőek, s gyakorlatilag a gazdaság minden területét érintik az energiaellátástól kezdve az árvízvédelmen keresztül a száraz és melegedő időjáráshoz alkalmazkodó öltözködésig. Fontos javítani a meteorológiai előrejelzés hatékonyságán és megbízhatóságán. Jelenleg három napra tudnak a meteorológusok a változékony éghajlatú Kárpát-medencében megbízható prognózist készíteni, s ezt legalább egy hétre kell növelni. Ehhez viszont a megfigyelő- és viharjelző állomások felszámolása helyett növelni kellene az obszervatóriumok számát. A természeti katasztrófák várhatóan növekvő száma miatt változtatni kell a jelenlegi biztosítási gyakorlaton. Ezt valamennyi időjárási kárra ki kell terjeszteni. Megfontolandó a kötelező autóbiztosításhoz hasonló rendszer bevezetése. Fejlesztésre szorul a katasztrófavédelem is. Ez rendkívüli helyzetekben jól működik árvizeknél, városokban, de lakott helyektől távol, falusi körülmények között kevésbé. Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap létrehozását javasolja a Vahava program. Olyan háttér-infrastruktúra, kialakítását –informatikai, logisztikai eszközök telepítésével – amelyek
az ország minden részén biztosítják a természeti csapások lehető leggyorsabb elhárítását. A tavalyi kánikula is igazolja, milyen fontos az egészségügy felkészítése: olyan jól felszerelt regionális központokat célszerű kialakítani, ahonnan gyorsan és szakszerűen el lehet látni a legfélreesőbb vidékek lakóit is.
Még nem tudni biztosan, hogy az ember okozza-e az éghajlatváltozást
A földi élet azért fejlődhetett ki, mert a légkörnek megvolt a természetes képessége az üvegházhatásra - vagyis képes volt részben megtartani a Nap által sugárzott hőt. Lehetséges, hogy a Föld melegedő légköre a Földet „járatlan utakra" viszi, de mindmáig senki sem tudja pontosan, hogy ez milyen gyorsan következik be, s kik lesznek azok, akiket ez a folyamat a legjobban és a legközelebbről érint.
A klímaváltozás korunk legnagyobb környezeti kihívása - állítja Tony Blair brit kormányfő. Legfőbb tudományos tanácsadója, Sir Dávid King pedig a felmelegedést még a nemzetközi terrorizmusnál is nagyobb fenyegetésnek minősítette. Ebben a tudósok – jóllehet nem egyhangúlag – egyetértenek. A vita azonban arról folyik, hogy milyen szerepe van, ebben az embernek. A szkeptikusok szerint egyetlen (és változó) tényező a szén-dioxid emelkedése a földi légkör roppant bonyolult egyenletéből semmiféle magyarázatot nem ad a klimatikus változásokra, s ha mégis, ez az ok nem lényeges. Mások szerint a több ezer független tudóst tömörítő Klímaváltozási Kormányközi Panel (IPCC) adatai hibásak, és előrejelzései megbízhatatlanok. (Az JPCC jóslatai szerint ebben a században a globális átlaghőmérséklet 1,5-5,5 Celsius-fokkal nő, a tenger szintje 9,8 centiméterrel emelkedik.)
A szkeptikusok szerint az emberi beavatkozás aligha változtat a klimatikus folyamatokon. Ha változik a légkör hőmérséklete, akkor nem annak csökkentésével kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként alkalmazkodhat az ember a változó körülményekhez. Az ügyet csak bonyolítja, hogy a klímaváltozás mára Hollywood témája lett: a rémisztő történeteknek nem sok közük van a valósághoz.
A tények mégis kijózanítóak. Az emberi történelem tíz legmelegebb éve 1990. után datálódik, 1997 ez sorozatban fordult elő. A lehetőségek megdöbbentők. A Föld vízhiányos területei még szomjasabbak lesznek. Lehet, hogy néhány vidéken nő a terméshozam, de másutt esik. A tengerszint növekedése miatt sűrűn lakott partszakaszok lakhatatlanná válnak. A megszokott időjárási „normák" megváltoznak: hőhullámok, aszályok, áradások, heves viharok jönnek. A következmények összhatásaként nehezebb lesz majd kiemelni a szegénységből a világ nélkülöző népeit. Megtehetjük, hogy megmentjük Grönland jégtakaróját - az pár évszázadig amúgy sem tűnne el. Megmenthetünk állatfajokat, amelyek 205O-ig kipusztulnának, ahogy eddig is kipusztultak az evolúció és a klimatikus alkalmazkodás folyamán.
Globális konszenzus kialakítása nehéz, mert a felmelegedés megállítása, sokba kerül, és épp azon térségek gazdasági fejlődését gátolná, ahol a legnagyobb a szegénység. Az 1997-es kiotói jegyzőkönyv – amely szabályozná a fejlett országok káros gázkibocsátását – legfeljebb csak az első kis lépés a klímaváltozással járó problémák nemzetközi kezelése felé.
Készülhetünk a felmelegedés századára.
„A korábbi eredmények és a nagy globális modellek régiónkra vonatkozó adatai alapján a 21. század a felmelegedés százada lesz - erősítette meg Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője. - Az elmúlt 140 évben 0,7-0,8. fokkal növekedett a hőmérséklet, ez az ütem azonban most megháromszorozódhat, vagy akár meg is négyszereződhet. Területileg persze ez eloszlik: magas földrajzi szélességnél az átlagosnál nagyobb, mérsékelt övön az átlagosnál valamivel kisebb lesz. A Kárpát-medencében várhatóan 1,5-2 fokos hőmérséklet-növekedés reális az elkövetkező 100 évben."
A csapadék mennyisége az egyetemi tanár szerint Észak-Európában nőni, míg a mediterrán régióban csökkenni fog. Mivel Magyarország e két terület között van, nehéz a csapadék várható mértékét megbecsülni, de az adatok szerint kismértékű csökkenés valószínű. Ami fontosabb, az évszakok közti eltolódás: a nyár sokkal szárazabb, míg a tél nedvesebb lesz. A hőmérséklet és a csapadék területén is a szélsőségek gyakoriságának növekedése fog gondot okozni. Ez egyébként világtendencia. „Jobb módszerekkel pontosabban előre lehetne jelezni a változásokat. De így is van elég időnk a felkészülésre - véli Barthóly Judit. - Főleg a mezőgazdaság, az egészségügy és az energiagazdálkodás területén kell elgondolkodni, hogyan alkalmazkodjunk a klíma változásaihoz."
Képzeljük magunkat Anatóliába!
Magyarország klímája és csapadékmennyisége az elkövetkező 30 évben gyökeresen meg fog változni. A szakértők, tudósok statisztikai adatokkal és kutatásokkal támasztják alá tézisüket, de egyszersmind cselekvési programot is készítettek. Várhatóan jelentősen csökkenni fog a csapadékmennyiség, ezzel együtt pedig gyökeresen megváltozik a hazánkban honos növényvilág. „Kutatásainkhoz a 20. század teljes magyarországi csapadékadatait, mintegy 188 állomás feljegyzéseit vettük alapul, majd értékeltük statisztikailag - magyarázta módszerüket Borhidi Attila biológus. — Arra az eredményre jutottunk, hogy hazánkban az elmúlt 30 évben jelentősen megnőtt a sztyepp évek (aszályos nyarak) statisztikai gyakorisága. A század első felében is volt természetesen szárazság, de a rákövetkező nyáron kiegyenlítődött. Az elmúlt évtizedekben azonban már nincs ilyen fluktuáció." Ezeket a méréseket összevetették Mika János meteorológus és társai kalkulációival. Az eredmény: Magyarország klímája várhatóan 30 év múlva a Kelet-Balkánéhoz lesz hasonló, sőt mivel hazánk egy medencében van, ahol nincs tenger, valószínűbb, hogy valamelyik kis-ázsiai medence - például az anatóliai - jobb példa. „Ez szélsőséges, száraz éghajlatot jelent. Nem tudjuk, a növényzet erre hogyan fog reagálni, de az biztos, hogy a mostani erdőalkotó fák helyét új betelepülő növények fogják elfoglalni” —mondta a biológus, és több példát is felhozott. A nemrég telepített Sopron környéki lucosokat például egy szuvasodási járvány tizedeli, de hasonló folyamat zajlik a dél-zalai bükkösökben is. Azt nem lehet tudni, pontosan hogyan megy végbe a vegetációváltás, erre csak előrejelzések vannak. „Valószínűleg először dezorganizálódik a régi vegetációtípus, a helyenként fennmaradó forrásokon pedig gyomosodás fog elindulni. Idővel ezt nyomja majd el a növényi invázió — mondta Borhidi Attila. Az akadémikus szerint idejében fel kell készülni a szélsőségekre: meg kell tanulni gazdálkodni a vízforrásainkkal. A klíma szárazabb lesz ugyan, de a környező hegyekből lesz vízutánpótlásunk. Már most meg kell azonban kötni a környező országokkal azokat a vízügyi egyezményeket, amelyek egyrészt megelőzik, hogy szennyvizet zúdítsanak ránk, másrészt pedig rendelkeznek árvizek esetére. A magas hegyvidéki csapadék ugyanis gyorsabban fog olvadni, így az árvizek gyakorisága is nőhet. Mielőbb végre kell hajtani a Vásárhelyi-programot és át kell alakítani a vízgazdálkodásunkat: ha sok víz lesz, el kell raktározni, hogy a szárazabb időszakokban öntözni tudjunk. A mezőgazdasági potenciálunk fenntartásához a földek jelenlegi öt-tíz százaléka helyett 30-40 százalékot be kellene vonni az öntözéses rendszerbe" - véli a biológus. Borhidi Attila hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország adottságai megfelelnek olyan szárazságtűrő fajok kinevelésére, amelyekből aztán — jó pénzért – vetőmagokat adhatunk el Nyugat-Európának. Ezeket a változtatásokat azonban öt-tíz éven belül meg kell lépni, különben elkésünk.
pró&kontra
FELFÚJT FÉLELMEK
„A Klímaváltozás Kormányközi Paneljének (IPCC) minden előrejelzése kizárólag modelleken alapul. Vagy javítani kell ezeket a modelleket, vagy be kell bizonyítani, hogy a megfigyelések tévesek" – véli Fred Singer professzor, az Egyesült Államok Műholdas Meteorológiai Szolgálatának (USWSS) volt igazgatója. Szerinte a globális felmelegedés nem jelent fenyegetést, a megnövekedett gázemisszió okozta üvegházhatás jelentéktelen. A professzor szerint különféle szervezetek felfújták a veszélyeket. Január végén – az exeteri konferencia elé időzítve – Londonban a tudományos szövetség szervezett tanácskozást az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésben és a riasztó előrejelzésekben kételkedő tudósoknak.
„Aggaszt bennünket, hogy Exeterben mellőzik a fontos kérdéseket, például azokat, amelyek a riogató jóslatokkal kapcsolatosak - mondta Benriy Peiser - Fontos, hogy az emberek tudják: eminens tudósok ,nem osztják ezt a véleményt."
JÖN A KATASZTRÓFA
Alig több mint húsz év múlva, 2026-ban veszélyes szintet ér el a klímaváltozás, ha semmit sem teszünk a globális felmelegedés megállítására - állítja a Természedvédelmi Világalap brit szervezetének (WWF-UK) tanulmánya. Ha a dolgok így folytatódnak, a hőmérséklet a Földön 2026-2060
között két Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti átlagot - írja az Oxford Egyetem professzora, Mark New. Szerinte az Északi-sarkon a felmelegedés ennek háromszorosa is lehet. Nyáron teljesen eltűnik a sarki tengereken az olvadó jég, elpusztul a tundrák vegetációja kihalnak a jegesmedvék, más állatok. Az eszkimók és a sarkvidéken élő más népek élete teljesen megváltozik. Minthogy csökken a jégtakaró felülete, a földfelszín jóval több hőt nyel el, és a felmelegedés gyorsul. „Ha nem cselekszünk azonnal, rövidesen rá sem fogunk ismerni az Északi-sarkra" – mondja dr. Catarina Cardoso, a WWF-UK
klímaváltozással foglalkozó részlegének a vezetője. Ez a jelentés is az exeteri konferenciára készült.
Nem Anatólia, inkább Bulgária a minta
Kissé másképp értékeli a várható fejleményeket Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója. A nem tökéletes számítógépes modellek és az elmúlt századok tapasztalatai alapján egyetért ugyan az éghajlatváltozás irányával, annak fentebb leírt mértékével azonban nem. „Idehaza továbbra is vegyes évek lesznek, szárazabb, melegebb, naposabb nyarakkal. Az elkövetkező évtizedekben egy-két fokos melegedés várható, de ez korántsem fog élhetetlen környezetet eredményezni, körülbelül a mai Bulgáriáéhoz hasonló éghajlatunk lesz - mondta Mika János. - Alkalmazkodni kell ehhez az új helyzethez, hiszen a vízkészlet csökkenni fog a kevesebb csapadék és a magasabb hőmérséklet miatt". – Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy folyóink 96 százaléka külföldről kap utánpótlást, emiatt például a Duna átlagos vízhozama idehaza nem is fog
csökkenni, a Tiszáé annál inkább. A globális tendenciákat nézve a következő 20-30 évben még biztosan nem lesz drasztikus változás. „Az első kritikus pont valahol két-négy fokos földi átlaghőmérséklet-növekedésnél lehet: ez a nyugat-antarktiszi jégtömb elolvadását és a tengerszint öt-hét méteres emelkedését eredményezheti. Ez inkább csak a tengerparti országokat érinti" - mondta Mika János. Kiemelte viszont, hogy a klímamodellek egyértelműen az óceáni „szállítószalag” gyengülését mutatták, de egyik modellben sem jutottak el a teljes leállásig. A kutató hangsúlyozta, valószínűleg sosem jutunk el idáig, de ha mégis, akkor sem jégkorszak, hanem csak két-három fokos lehűlés jönne Európában.
Szerkesztette: Köves Pál, Erdei Tamás
Közreműködött: Angyal Ágnes, Fodor György, Szilágyi A. János.