2010. május 6. - Istenfélelem, szeretet, munka és az erdő örök
bölcselete Másfél évszázados múltra tekint vissza az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly szakkönyvtára, amely hányatott sorsa ellenére ma is nyitva áll az érdeklődők előtt a Budakeszi úti Erdészeti Információs Központban.
Százötven éve, 1851-ben alapította meg a Pozsonyban székelő Magyar Erdész Egylet a szakkönyvtár elődjét. Mai formáját az 1866-ban, pesti Országos Erdészeti Egyesület kézikönyvtárai összevonásával érte el. A könyvtár folyamatosan költözködött: egy ideig Bedő Albert erdész, az Országos Erdészeti Egyesület titkárának, majd első alelnökének lakásában kapott helyet, 1949-ig az Alkotmány utcai székház adott neki otthont, egészen a Rákosi-rendszerig. A költözködések során több értékes bútor is elveszett, de lába kelt egy Ferenc József-portrénak és a gróf Forgách Károly által adományozott, 1756 darabos agancsgyűjteménynek is. Jelenlegi helyére - a Budakeszi út 91. alá - 2000-ben került.
A törzsanyagot ajándékok, hagyatékok, az egyesület szaklapjának számai és egyesületi kiadványok alkotják. A könyvtár állománya huszonkétezer kötetet számlál, ebből mintegy nyolcezer szak- és szépirodalmi mű, a többi kötött és fűzött publikáció, periodika. A könyvtár magában foglal egy levéltárat is, ahol 1861 óta őrzik az Országos Erdészeti Egyesület levelezéseit, feljegyzéseit. Ezeket évenkénti gyűjtésben fel is dolgozzák. Jelenleg az 1948-as esztendő van soron.
Ebben az erdőszélen megbúvó muzeális könyvtárban a szakkönyvek mellett jelentős műtárgygyűjtemény is felhalmozódott. Itt található például Benczúr Gyula adjunktusának, Stettka Gyulának 1888-ban készült műve gróf Tisza Lajosról. Mellette báró Tallián Béla tekint le a könyvtár olvasóira. A költözés során kialakult káoszt jól példázza, hogy a térképnek jelzett képekre Riedl Gyula, a könyvtár egykori vezetője egy szekrény mélyén összecsavarva talált rá.
Az erdészek zászlaját is a könyvtár mentette át az utókornak: 1938-ban készíttetett az egyesület egy zászlót, amelyet a Szent István-bazilikában szentelt fel Bayler István plébános. A lobogót a rendszer előírásai miatt sokáig nem lehetett látni, mivel az 1915. évi koronás magyar címer és az erdészek jelmondata: „Istenfélelem, szeretet, munka - erre tanít bennünket az erdő örök bölcselete!" van belehímezve. A zászló 1989 óta látható nyilvánosan, a könyvtárnak köszönhetően.
- Az értékmentés most is folyamatos, mára már nemcsak felajánlásokból tudjuk bővíteni a gyűjteményt, hanem aukciókon is részt tudunk venni. A könyvtár 1945 előtti részlege még mindig gyarapodik. Az archív gyűjteményünk teljesebb és rendezettebb, mint az új állomány, amelyet ad hoc módon tudunk frissíteni, és lehet, hogy egy könyvből több példány is érkezik be hozzánk - mondta el lapunknak Sárvári János, a könyvtár őre.
