2010. május 14. - A tolvajutak nem hiába népszerűek. Jobban ki lehet
kerülni a rendőröket, az ellenőrzéseket és több települést is
összekötnek. Az erdei utakat használva Nemesdéd körül, át lehet menni Somogysimonyiba, Nemesvidre, vagy éppen Inke felé a 61-es útra. Ez esetben nem kiránduló ösvényekre kell gondolni, hanem autóval is jól járható, a tolvajok által jól ismert utakra.
Halászi Attiláné nemesdédi polgármestertől megtudtuk: jellemzően falopásokra használják ezeket, mert senki nem látja merre, mikor, és mennyi fát vihetnek ki az erdőkből. Azonban nem csak a "szajré" menekítésére alkalmasak: a szemét is ezeken a besurranó utakon érkezik. Legutóbb így került döglött ló a falu szélére. A tolvajok leleményesek is: bóklásszák az erdőket gyalog vagy biciklivel, és jeleket hagynak a fákon, hogy merre kell menni egy-egy kereszteződés felé.
Gadánynál a legismertebb, az egykori híres miseút, ami Mesztegnyőt kötötte össze a környező településekkel. Ezen jártak hajdanán a falvakból a mesztegnyői templomba az emberek. Ma a tolvajok használják előszeretettel.
Szigeti Gábor, a gadányi polgárőrség vezetője arról is beszélt: Gadány és Nagyszakácsi között az erdei, hegyi kikerülő úton lovas kocsival lopták a fát.
Jellemző módszer: menet közben innen-onnan felraknak egy-egy fát a kocsira. Legutóbb végig is követtek egy ilyen lovas kocsi nyomot, de eredmény nélkül. A hegyből visznek gyümölcsöket is, vagy lekaszálják más rétjét, takarmányként az állatoknak. A legutóbb elfogott kelevízi orvvadászok is ezeket az utakat használták.
Szigeti Gábor szerint nagyon sokat számít munkájukban a helyismeret, s a körzeti megbízottakkal is rendszeresen kijárnak a kerülőutakra.
Két és fél kilométeres mezőgazdasági földút kötötte össze egykor Somogyszentpált és Csömendet. Öt éve a gazdálkodási célforgalom miatt még le is aszfaltozták ezt a szakaszt. Ezzel együtt azonban, ahogy Szabó István csömendi polgármester fogalmazott: bűncselekményt elősegítő út is lett. Fémtolvajok, orvhalászok, besurranók egyaránt használják. Tulajdonképpen a Balaton-parttól, a Nyugati Övcsatornától el lehet jutni kerülőutakon Somogyszentpálig, s onnan Csömendig, kikerülve a rendőrség ellenőrzését.
– Kértem a rendőrséget, hogy sűrűbben járjanak erre, én már négyszer-ötször is megszenvedtem ezt a tolvajutat – tette hozzá Szabó István. – Többször betörtek hozzám, legutóbb a motoromat akarták ellopni. Szerencsére elfogták a tolvajt. Igaz, hogy pécsi volt az elkövető, de biztos vagyok benne, hogy környékbeliek adták az információt.
Más csömendiek is áldozatul estek már: fényes nappal, amíg misén voltak, kifosztották őket. Egyébként már érződik, hogy a rendőrök jobban figyelnek az utóbbi időben az útra és a falura. A közbiztonságot meg kell erősíteni, mert különben ez is oka lesz annak, hogy elnéptelenednek az aprófalvak.
Somogyfajszon márciustól már Beke Gábor és Ihász Zoltán településőrök is figyelnek a tolvajutakra.
– Nagyon nehéz dolgunk van, mert a településre nagyon sok oldalon be lehet jönni a kertek alatt, erdőrészeken. Ezek az utak személyautóval is jól járhatók. Jön a veteményes szezon, most majd a terménylopás lesz időszerű – részletezte Beke Gábor. – Annyiban előnyös a helyzetünk, hogy helyiek vagyunk. Itt születtünk, itt élünk, ismerjük a környéket, minden bevezető- és mellékútjával együtt. A körzeti megbízottunk is helyi, nagyon jól össze tudunk dolgozni. Mióta figyelünk, nem is történt nagyobb bűncselekmény. A falusiak is jobban megbíznak bennünk: gyakran állítanak meg, hogy elmondják az észrevételeiket.
Előfordult, hogy éjjel szóltak a körzeti megbízottnak: olyan lakásban ég a lámpa, amelynek idős lakói elutaztak. A körzeti megbízott azonnal felvette a szolgálatot, elbújt az egyik melléképületben, hogy kipakolás közben érhesse tetten az elkövetőket. Közben megjött Marcaliból is az erősítés, s az ablakon kimászó tolvajok a rendőrök karjaiban kötöttek ki.
A gyakori figyeléssel, polgárőri szolgálattal számolták fel Szőkedencsen azt a tolvajutat, amin jobbára Zalakomárból jártak át a betörők. Komári József polgármester, aki egyben a szőkedencsi Polgárőr és Tűzoltó Egyesület elnöke, elmondta: voltak, akik az erdőben hagyták az autót és kilométereket gyalogolva érkeztek a faluba. Leginkább viharos, esős éjjeleken ténykedtek, amikor még a kutyák is behúzódnak. Több éve már, hogy megszűnt ez a módszer. Felszedték az árok-átereszt, s hagyták, hogy az utat is annyira ellepje a növényzet, hogy már gyakorlatilag használhatatlanná vált. Vigmond Erika
