2010. május 14. - Drasztikusan átírhatja a magyar birtokpolitika
jelenlegi jogi szabályozását a hamarosan felálló új kormány. A
külföldiek birtokszerzését a korlátozás lejárta után is nehezítik, a
hazai családi és egyéni gazdálkodók azonban jelentős előnyökhöz
juthatnak, amit kedvezményes hitelprogram is segít majd. A hamarosan hivatalba lépő új kormány várhatóan ugyan hangsúlyosan megerősíti Brüsszelben az elődje által már benyújtott kérelmet a külföldiek termőföldszerzési korlátozásának jövő május utáni meghosszabbításáról, értesülésünk szerint azonban a Fidesz hamarosan olyan termőföldjogi módosításcsomagot terjeszt a parlament elé, amely alapvetően a moratórium megszűnésével számol. Ennek érdekében erőteljesen korlátozni kívánják a spekulációs célú földszerzést és ezzel párhuzamosan a hazai családi-egyéni gazdálkodók birtokbővítését támogatják. A kormánypárt egyelőre hivatalosan nem ad információt az ezt célzó konkrét elképzelésekről (érdeklődésünkre küldött elnökségi válaszukban az új kabinet felállásáig kértek türelmet), egy lapunkhoz eljutott szakértői tervezetben azonban szerepelnek már a legfontosabb gyakorlati tennivalók.
E szerint az új ágazatpolitikai és hangsúlyozottan a földbirtokokkal kapcsolatos szabályozás centrumába á 200 ezres regisztrált - hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységből élő - családi és magángazdálkodói kör kerül. Kedvezményeket kap még a mintegy 400 ezres, félig önellátó, részfoglalkozású, részben a mezőgazdaságból jövedelemhez jutó gazdálkodói csoport - ezeket akár a földterület közel felét ma kezében tartó, tőkés társasági formában működő nagybirtokkal szemben is erősíteni akarja a Fidesz.
Ennek érdekében a hatalomba lépés után szinte azonnal módosítják a földtörvényt. Mindenekelőtt megváltoztatják a jelenlegi előhaszon-bérleti (lényegében a föld használati jogára vonatkozó) prioritási sorrendet: a mai, zömmel társas vállalkozásként földet használó bérlők közül kiemelik és különleges előjogúvá teszik a családi-egyéni gazdaságokat, ezután következik majd e jogban a szintén gazdálkodó szomszéd, illetve a helyben lakó, s csak ezután jönnek a mai földbérleti piacot uraló jogi személyiségek, gazdasági társaságok. Információink szerint a párt szakértői egyelőre vizsgálják, mi lesz egy ilyen irányú jogszabályváltozás után a hosszú lejáratú bérleti szerződések alapján megkötött speciális - és zömmel uniós forrásokból támogatott - fejlesztési, illetve egy adott terület esetén akár tíz évre is szóló környezetgazdálkodási programokkal. Az elő-haszonbérleti jogrend változásával ugyanis egy adott bérleti cikluson - például a jelenleg adómentes öt éven - túl nyúló szerződés nem teljesülése miatt az összes felvett támogatást vissza kellene fizetni Brüsszelnek. Á megoldás az ilyen esetekben valószínűleg az lesz, hogy az új jogrendben kedvezményezett családi gazdálkodónak át kell vennie, a korábbi szerződéssel járó kötelezettségeket is.
A tényleges termőföldvásárlásban a már említett moratórium helyébe „egyéb típusú", a magyar gazdálkodók számára a külföldiekkel szemben előnyt biztosító, egyébként számos uniós tagországban már létező korlátozások lépnek. Ezek között szinte biztosan szerepelni fog, hogy a magyar földet venni szándékozó külföldi állampolgárnak több hivatal és esetleg szakmai szervezet, netán a helyi közösség által is igazolandó, meghatározott idejű helyben lakást és gazdálkodói tevékenységet kell majd igazolnia. Várhatóan valamilyen Magyarországon, magyar nyelven szerzett gazdálkodói képesítést, annak hiányában esetleg a birtokon folyamatosan alkalmazott, azzal rendelkező hazai szakember alkalmazását is előírja majd a jogalkotó.
A legégetőbb földpiaci gondot, a hazai gazdálkodók tőkehiányát várhatóan erőteljes állami beavatkozással fogja ellensúlyozni a kormány. Ebben meghatározó szerepe lesz a valószínűleg már a nyáron a Nemzeti Vagyonkezelőből kiváló, újra önálló szervezetként működő Nemzeti Földalapnak. (Nem elképzelhetetlen, hogy új neve is tesz: Magyar Földalap.) A szakértői javaslat például felveti, hogy a pangó hazai földpiac élénkítése érdekében az új birtokpolitikai jogrendben elővásárlási jogot kell biztosítani az állam és az önkormányzatok számára a ma még kiméretlen volt szövetkezeti részarány tulajdonok és az osztatlan közös tulajdonok (mintegy 1,3 millió hektár) felvásárlásához. Ezen túl a védett és Natura 2000-es programban szereplő területek (mintegy 2 millió hektár) piaci áron történő megvétele is szerepel a tervek között. Így -. idézzük az anyagot -„az állam és az önkormányzat, mint a földpiacon meghatározó földtulajdonos, e mintegy 4-4,5 millió hektáros földkészletéből tartós használatra (akár 50 évre és e jog örökölhetősége mellett is) azoknak és olyan előhaszonbérleti sorrendben, továbbá feltételek teljesítése esetén ad haszonbérbe földet, hogy ezzel a köz érdekeit szolgálva növeli a föld eltartóképességét, a vidék életminőségét, a kis- és középüzemi méretű családi gazdaságok arányát". Az eddig öt alkalommal meghirdetett Földért életjáradék programot teljes egészében leállítják, helyébe az előbb említett felvásárlási konstrukció lép.
A hazai gazdálkodók birtokbővítéséhez hosszú lejáratú, állami garanciával megtámogatott hitelprogram kidolgozását is tervezik. Úgy tudjuk, ebben nagy szerepe lehet az OTP Banknak, ahol már gőzerővel dolgozik egy munkacsoport egy kifejezetten e célra szóló, kis- és közepes méretű agrárgazdaságok számára igénybe vehető hitelkonstrukción.
A fideszes állami birtokpolitika számol e gazdálkodói kör egyénileg korlátozott tőkeerejével is. Ezért elképzelhető, hogy német mintára, az úgynevezett „mehrfamilien getriebe", vagyis a „több család vállalkozása" modellje szerint lehetővé tennék, hogy egy új speciális, kizárólag belföldi természetes személyek által létrehozható közös tulajdonú cégformának engedélyeznék a termőföldvásárlást. (Ehhez természetesen meg kell teremteni a megfelelő jogszabályi környezetet is.) A jelenlegi jogrend ezt kategorikusan tiltja, mert a jogi személyiségű tulajdonlással közvetve könnyen külföldi személy is magyar termőföldtulajdonhoz juthatna. Ezért most csak természetes személyek vásárolhatnak termőföldet Magyarországon.
Hasonló szellemben, bár akkor elsősorban a magyar állattenyésztő vállalkozások takarmánytermő területének hosszú távú biztosítását célozva, két éve már készült többpárti egyetértésben ilyen jellegű jogszabálytervezet, de az utolsó pillanatban a Fidesz kihátrált a javaslat mögül. Ebben a tervezetben a külföldiek földszerzését kizáró garanciális elem az volt, hogy a vállalkozás tulajdoni szerkezetében bekövetkező változás esetén a megszerzett földet fel kellett volna ajánlani az államnak. Érdekesség, hogy a tervezet az új típusú gazdasági közösséggel más területen is számol már: az anyag "szerint „az állam kezelésében lévő tároló, feldolgozó, értékesítő kapacitásokat ezen önkéntes gazdatársulások kezébe kell adni, továbbá segíteni kell e közösségeket ilyen közös kapacitások megteremtésében". Tamás Gábor
