2010. március 25. - Húsz évre bérbe adtak négy hektárt a soproni
erdőből. Kalandpark épül a ciklámenek fölé. A környezetvédők
tiltakoznak. Évi százhúszezer forint használati díj fejében a soproni TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 4,2 hektár tölgyerdőrészletet bocsát húsz évre a Lővér Kalandpark Kft. rendelkezésére. A területen interaktív játszópark és extrém sportpark létesül. Az erről szóló konzorciumi szerződést 2008 végén írták alá. A kalandpark idén júniusban nyílik meg – ha minden a papírforma szerint alakul. A konzorciumi szerződés értelmében a közös vállalkozás vezetője a tízmillió forint törzstőkéjű Lővér Kalandpark Kft., amely teljes körű felhatalmazást kapott az ügyekben. A Lővér Kft. szerződést aláíró egyik ügyvezetője pedig Varga Tamás erdőmérnök, a TAEG Zrt. korábbi tanulmányi igazgatója.
– Már egyik cégben sem töltök be vezető tisztséget – szögezi le Varga Tamás. – Az erdőgazdaságtól már jóval a kalandpark ötletének születése előtt eljöttem. A Lővér Kft.-től pedig a szerződés megkötése után távoztam. Nem vagyok tőkeerős vállalkozó, így csak a beruházás előkészítésében vettem részt – mondta. Az erdőmérnök ugyanis jól ismeri a terepet. Részben ő készítette a soproni természetvédelmi területek turisztikai feltárását szolgáló koncepciót is.
– A soproni parkerdő teljes egészében védett terület, de mindenhonnan mégsem tilthatjuk ki a látogatókat – magyarázza Jámbor László, a TAEG Zrt. vezérigazgatója. Az 1998-ban – többek között Varga Tamás közreműködésével – elkészült fejlesztési koncepcióban köztes megoldásokat kerestünk, amelyek megfelelnek a természetvédelmi előírásoknak, miközben a térség turisztikai vonzerejét is növelik.
A parkerdő látogatóit négy területre koncentráljuk, ahol különféle szórakozási-kikapcsolódási, rekreációs lehetőségek várnak rájuk. A terület nagyobb részén viszont háborítatlanul élhetnek tovább az állatok és a növények. A nyitott pontok egyike a Károly-kilátó, amely már régóta a környék egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A Nyugat-magyarországi Egyetem forgalomszámlási adatai szerint évente egymillióan látogatnak ki hozzánk. A botanikus kerttel, múzeumi szobákkal, játszótérrel kiegészített látványossághoz egyébként aszfaltos út vezet.
Itt létesülne a kalandpark, amely jól kiegészítené a meglévő szórakozási lehetőségeket. Kiépítése és üzemeltetése viszont meghaladja az erdőgazdaság lehetőségeit. A terület ugyanakkor állami tulajdon, számos korlátozással. Olyan konstrukciót és partnert kellett keresnünk, amely mindezeknek megfelel. Így találtak egymásra a két hónappal korábban alapított Lővér Kalandpark Kft.-vel – ismertette a folyamatot Jámbor László.
– Nem vagyunk kezdők a kalandparképítésben, több ilyen létesítmény kialakításában is részt vettünk már – hangsúlyozza Németh Győző, a Lővér Kft. egyik ügyvezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy nem tartanak a konkurenciától, mivel náluk a tíz kötélpálya mellett interaktív tanösvény, mozgáskoordinációs játékok, bébipálya is várja a vendégeket. Az alapvető szándékunk az ismeretnyújtás és az örömszerzés volt – hangsúlyozza Horváthné Orosz Márta, a cég másik vezetője.
A kalandparképítők nem értik a környezetvédők tiltakozását. Ez nem egy háborítatlan dzsungel – mondja Németh –, hanem egy művelés alatt álló erdő.
A Védegylet másként látja. A kalandpark nagy gépjárműforgalmat vonzana, amely jelentősen növelné a térség levegőszennyezését, továbbá olyan infrastruktúra kiépítését igényelné, ami az őshonos növényés állatvilág teljes kipusztulásához vezethet – magyarázza Bella Tamás, az egyesület helyi képviselője. A környezetvédők ezért tavaly novemberben megtámadták a soproni építéshatósági osztály által kiadott építési engedélyt.
– Félelmük szakmai tudatlanságból ered – véli Varga Tamás. A létesítmény messzemenőkig figyelembe veszi az erdő érdekeit. A pályák drótköteleit farudakból álló „párnán” keresztül rögzítik a fákhoz, így kizárt a törzssérülés. A tanösvény ciklámenek feletti része lábakon álló fapallókon vezet, a foglalkoztatók szintén cölöpökön állnak majd.
Az állam tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. sem támasztott kifogást a terv ellen. A területi iroda képviselője és Varga Tamás együtt járták be a helyszínt és egyetlen növényritkaságot sem találtak. (A Védegylet szerint éppen ott terem a Sopron jelképének számító ciklámen. A TAEG szerint az egész parkerdő területén megtalálható.)
A terület hasznosítását egyébként az MNV Zrt. jogelődjével, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal 1996-ban kötött ideiglenes szerződés teszi lehetővé. A két évvel később készített közjóléti fejlesztési tervet ugyan módosítani kellett a kalandpark miatt, de a vagyonkezelő úgy véli a szolgáltatások színvonalának növelése erre feljogosítja az erdőgazdaságot. Csupán arra hívták fel a társaság figyelmét, hogy gazdasági érdekeiket maximálisan érvényesítsék. Szalai Anna
