2010. május 27. -Több ezer jogügyletben érintettek a magyar
minisztériumok. Perértékük összesítve több tízmilliárd forintra tehető. A
kormányváltásra készített átadás-átvételi dokumentáció kimutatásai
szerint a tárcák képviseletét elsősorban saját jogi osztályaik végzik,
de nem ritka a külsős ügyvédi irodák megbízása sem. Hepatitisfertőzés, szerzői jog védelme, munkáltatói kölcsöntartozás, ajándék visszakövetelése, jó hírnév sérelme, közigazgatási határozatok vitatása, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, jogosulatlanul igénybe vett támogatás, munkaügyi nézeteltérések, kártérítés, ciánszennyezés, elbirtoklás, de még házastársi közös vagyon megosztása miatt is folyik per minisztériumok, illetve azok háttérintézményei ellen. A tárcákat közvetlenül érintő bírósági eljárások száma meghaladja az ezret, míg a háttérintézményekkel együtt a szám ennek a tízszerese. Bár a minisztériumok többsége szemérmesen hallgat a perek tárgyáról és értékéről, az összesített adatokból arra következtethetünk, hogy a tét súlyos tízmilliárdokban mérhető. Ehhez képest elenyészőnek mondható az a néhány tízmillió, amit a tárcák évente perköltség és ügyvédi díjazás címén kifizetnek. Az eredményességről mindenesetre egyik tárca sem készített a köz számára is elérhető kimutatást. A távozó Bajnai-kabinet két hónappal ezelőtt adta ki az átadás-átvételi dokumentáció elkészítésére vonatkozó határozatot a minisztériumok apparátusának. Az összehasonlíthatóság és az egységes szempontrendszer érdekében pontos listát állítottak össze a jegyzőkönyvek tartalmáról. A tárcák által elkészített - együttesen embermagasságú - iratoszlopban a minisztériumok szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása, a törvényalkotási program és munkaterv, az aktuális jogalkotási és jogszabály-előkészítési feladatok, az Európai Unió tagállami működésével kapcsolatos ügyek, a költségvetési fejezet megoldandó kérdései mellett a tárcák folyamatban lévő peres ügyeire is kitérnek.
Legalábbis ki kellene térniük.
A minisztériumok egy része adatvédelmi szempontokra hivatkozva nem tette közzé az erre vonatkozó információkat. A Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) szerint az ilyen adatok nem nyilvánosak. A Külügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium csak darabszámot ír, míg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szűkszavú összefoglalóval intézi el az ügyet. Igaz, utóbbiak némi utánkérdezésre bőbeszédűbbnek bizonyultak.
A legtöbb peres ügye mindenesetre az ÖTM-nek van. A 362 jogügylet meghatározó többségét - 299-et - a tűzoltók által indított munkaügyi perek teszik ki. A legkevesebb jogi bonyodalomba - legalábbis az ösz-szesítés szerint - a Külügyminisztérium keveredett. Két polgári pert indított a tárca, míg ellene 15 keresetet adtak be, alapvetően munkaügyi kérdésekben. Hasonlóan kevés ügyet visz a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, amely csupán egy büntetőügyben, tucatnyi polgári perben és öt munkaügyi vitában érintett. Ezenfelül a tárca képviseli a magyar államot két választott bírósági eljárás keretében.
A középmezőnybe tartozik az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), a Szociális Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a maguk 35-70 ügyletével. Jócskán változik a sorrend, ha a perek értékét is figyelembe vesszük a toplista készítésekor. A KvVM ugyanis egyetlen ügyével viszi a pálmát. A tiszai ciánszennyezés okán indított kártérítési perének értéke önmagában 29,3 milliárd forint. Ennyit követelt ugyanis a magyar állam nevében a tárca a Transgold S. A. bányatársaságtól. Nem sok sikerrel. Bár egy három évvel ezelőtti közbenső ítélet megállapította az alperes felelősségét, az időközben jogerősen lezárult román csődeljárás ítélethirdetéséig a magyar félnek nem sikerült a román bíróság számára elfogadhatóan bizonyítania a követelés jogosságát. Hogy miről folyik még mindig a jogi eljárás, amiért felkerült a folyamatban lévő ügyek listájára, az rejtély.
Nem „olcsójánoskodik" az önkormányzati minisztérium sem. Az elsősorban munkaügyi perekből álló „csomagjuk" perértéke cirka nyolcmilliárd forint. A mindösszesen 133 üggyel bíró NFGM-nél az 50 ezer forintos csip-csup viták mellett a fejlesztési eljárásokhoz kapcsolódó bírósági ügyek között 1,5 millió eurót - 420 millió forintot -elérő tőkekövetelés is akad. Az FVM is bekeményített. A Magyarországi Leader Közhasznú Egyesülettől 314 millió forint kifizetett támogatást követel vissza, mivel a nemzetközi válság hatásainak vidéki térségekben történő kommunikációját elégtelennek tartja.
A perek időtartama elsősorban a per típusától függ, de az egyes minisztériumok között is nagyok lehetnek a különbségek, így a közigazgatási döntések felülvizsgálata az NFGM-nél 1-2 év, míg az ÖTM-nél akár tíz év is lehet. A polgári peres és munkaügyi eljárások átlagosan 3-5 év alatt zárhatók le.
A tárcák a perek költségeiről szóló kimutatásokkal' sem terhelik a nyilvánosságot. Némi kérdezősködésre is csupán annyi információval szolgáltak, hogy elsősorban saját jogi osztályaikra bízzák az ügyvitelt, külsős segítséget legfeljebb nagyobb horderejű ügyek esetén vesznek igénybe. Ezek díjazásáról azonban csak az NFGM árult el részleteket. Náluk a jogi képviselők eljárási díja nettó 16 millió évente. Szalai Anna
