2010. június 24. - Öt éve húzódik a mecseki lokátorállomás ügye - Újabb
tájvédelmi területet jelöltek meg Újabb mérföldkőhöz érkezett a Mecsekbe telepítendő NATO-radarállomás öt éve forrongó ügye: a lokátorberuházás legújabb helyszíneként - a Zengő és a Tubes után - most a Hármas-hegy neve merült fel. Ezt a variációt a jelenlegi kormány is támogatná. Csakhogy a környék lakói - a zöldekről nem is beszélve - máris tiltakoznak, mondván: ugyan kinek jobb és zöldebb megoldás a lokátor néhány kilométerrel való „odébbtolása"? Magyarán ott vagyunk, ahol voltunk.
Úgy tűnt, nyugvópontra kerülhet a NATO-lokátor öt éve húzódó mecseki megvalósítása. Csakhogy a legújabb helyszín, a Hármas-hegy emlegetése máris borzolja az érintettek kedélyét. A Zengőt és bazsarózsáit megvédtek a természetvédők a lokátortól, Tubes is megmenekült, miután a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a lokátor építési engedélyét jóváhagyó ítéletet. Maradt lehetséges helyszínnek a Hármas-hegy, amelyet mind a Fidesz vezetése, mind a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is a leginkább konszenzusos megoldásnak látott. Csakhogy a természetvédők s főleg a Hármas-hegy közelében élők hallani sem akarnak az új variánsról.
- A Hármas-hegy épp a településünk fölé magasodik - válaszolta aggodalmasan kérdésünkre Faragóné Cseke Blanka, Hosszúhetény polgármestere. - A tegnap éjszakai hírre még nem tudok konkrétan reagálni, még fel sem ocsúdtunk, és azt sem tudjuk, hogy végleges-e a felvetés. De azt elmondhatom, egyik helyszín se megfelelő! Gondoljunk bele, valamennyi lehetséges helyszín természetvédelmi terület. Hosszúhetényről annyit, hogy tőlünk jobbra található a Zengő, balra a Hármas-hegy. A két hegy között vagyunk. Mit mondhatok még erről?
A Hármas-hegy kiszemelése a lokátor építésére nem felel meg kezdeti követelésünknek, miszerint katonai objektum ne épüljön tájvédelmi területen, jelen esetben a Natura 2000 ökoháló területén, mondta Vay Márton, a Greenpeace Magyarország szóvivője. Hozzátette: lehetséges, hogy a Hármas-hegyen történő megvalósítás járna a legkevesebb pusztítással, bár nyilvánvaló, hogy e helyszínen is újabb földdarabokat kellene elvenni a természetvédelmi területből. A szakember szerint az elfogadtatásban az jelenti a legfőbb gondot, hogy ez idáig egyetlen kormány sem adott pontos magyarázatot arra, miért is van szükség a lokátorállomás megépítésére, legalábbis túl sok ellentmondásos nyilatkozat hangzott el a beruházással kapcsolatban - még katonai szakértők részéről is -, így nem lehet elvárni az emberek megértését. Elképzelhető, hogy a hármas-hegyi terv újabb tiltakozást vált ki az érintett lakosságból.
Ez utóbbi feltevést Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője már meg is fogalmazta, komoly társadalmi ellenállást jósolva az új helyszínkijelölés miatt. Szerinte Tubes, Zengő és Hármas-hegy egyre megy. Mindegyik tájvédelmi területen van, ráadásul az érintett 18 kilométeres körzetben 70 település helyezkedik el. Olyan okok is a Hármas-hegyen történő megvalósítás ellen szólnak, hogy itt a területi elhelyezkedés miatt drága, réskitöltő radarokra is szükség lenne. A
szervezet arra kéri a Honvédelmi Minisztérium szakembereit, vizsgálják meg a síkvidéki radarelhelyezés lehetőséget, ne természetvédelmi és ne lakott területen valósítsák meg a létesítményt.
Szerettük volna megkérdezni Sólyom László köztársasági elnököt, a Zengő védelmezőjét, mit szól az új helyszínhez, az elnöki hivatal szóvivője, Kumin Ferenc azonban azt a választ adta, hogy Sólyom László nem kíván napi aktualitásokra gyors reagálást adni. Így csak feltételezni tudjuk, hogy az a bizonyos helyszín, amelyet a köztársasági elnök a korábbi vitákban megfelelőnek talált, de nem nevezett meg, alighanem a Hármas-hegy lehetett. Horváth Ildikó
NATO-radar: eddig a Zengőt és a Tubest „lőtték ki"
2010. június 24. - Épp 15 esztendővel ezelőtt a szövetség tagsági várományosának számító Magyarországon NATO-szakemberek számítógépes vizsgálattal határozták meg azt a három helyszínt, Bánkutat, Békéscsabát és a Baranya megyei Zengőt, amely a legideálisabb lenne nagy teljesítményű, korszerű radarok felállítására. A dokumentumok tanúsága szerint a tagságot 1999-ben elnyerő Magyar Köztársaság számára három, akkori értéke szerint összesen 20 milliárd forint értékű berendezést ítélt a NATO. Ez az ország teljes lefedettségét garantálja, ugyanakkor része a környező tagállamokkal közösen alkotott egységes légtérvédelemnek. Mellesleg a szlovákok és a lengyelek ugyanolyan lokátorokat kaptak szintén ingyen a NATO-tól, mint hazánk.
Bánkúton, valamint Békéscsabán már működnek a radarok, de Baranya megye a kezdetektől fogva a legkülönfélébb módon - blokáddal, bírósági feljelentéssel, alkotmánybírósági bejelentéssel - tiltakozik a lokátor telepítése ellen. Először a Zengő csúcsára állítandó berendezést torpedózták meg. A zöldek és a civilek a köztársasági elnökkel karöltve a védett bánáti bazsarózsára hivatkozva lehetetlenítették el a lokátortelepítést. A döntésképtelenség éveit indította el a szimbólummá vált növény, és ezen az állapoton az sem tudott változtatni, hogy 2004-ben miniszterelnöki felkérésre Láng István akadémikus - a környezetvédelem ismert tekintélye - bizottsága kereste a megoldást. Ajánlati listájukra a mecseki Hármas-hegy, a Jakabhegy, a villányi Tenkes-hegy és a Tubes került. A kormány öt évvel ezelőtt döntött arról, hogy a lokátort a Tubesre kell telepíteni. Ezt a verziót a köztársasági elnök sem utasította el. A bazsarózsaháborút mégsem követte fegyvernyugvás. A helyiek aláírásgyűjtéssel, népszavazással és a jog ágyúinak bevetésével folytatták a lokátor elleni harcot. Harminckét felperes szervezet támadta a Fővárosi Bíróságon a honvédelmi tárcát, következményképpen 2007-re sikerült a természetvédelmi, és a biztonsági szempontokat összekeverni és az ország NATO-nak tett kötelességvállalását homályban tartani. Sólyom László köztársasági elnök nem vállalta nyíltan a helyzettel kapcsolatos véleményét, igaz, utalt egy meg nem nevezett harmadik helyszínre.
A Tubest tehát a zöldek és a civilek lőtték ki, jóllehet, illene tudni, hogy Magyarországnak a harmadik radart is fel kell építenie. Mégpedig minél előbb, mert már bő egy évvel ezelőtt a berendezés szállítója a késedelmes határidő miatt 1,2 milliárd forint kártérítést kért, s ez az összeg folyamatosan növekszik. Szabó Iréné
