2010. június 24. - ZÖLDÜLÉS. Olyan programot vázolt fel
energiatermelésünk átalakítására az Energiagazdálkodási Tudományos
Egyesület tagja, amellyel az uniós, kötelezettségvállalásunk szerinti 13
százalékra növelhető energiafelhasználásunkon belül a megújuló források
részaránya 2020-ra. Teljesíthető a szén-dioxid-kibocsátás tervezett, 10 százalékos mérséklése, és teljes energiafelhasználásunk egyszázalékos csökkentése is.
Varázsrecept persze nincs: mivel a zöldberuházások megtérülése jelenleg bőven több mint tíz év, e projektek érdektelenek a befektetők számára. Csak az állami támogatás fenntartásával válhatnak vonzóbbá, s ha valamilyen formában fennmarad a megújuló energiahordozó felhasználásával termelt hő vagy áram garantált és ösztönző átvételi rendszere. Szilágyi Zsombor még ennél is tovább megy: szerinte kiemelt állami támogatások, nagyon gyors és koncentrált programok kellenek. Elképzelhető persze olyan magas olaj-, gáz- és áramárszint, amely mellett a zöldenergia hasznosítása támogatás nélkül is jó üzletnek számít, de ezt nem kívánhatjuk.
Javaslatának megfogalmazásánál a minél nagyobb arányú hazai tüzelőanyag-felhasználást is szem előtt tartotta a szakember. Számításai szerint Magyarország éves megújulóenergia-potenciálja 483 petajoule-ra (Pl) tehető. Ebből 2008-as, 1120 PJ-os energiafelhasználásunk 43 százalékát lehetett volna fedezni, de csak közel 6 százaléknyi hasznosult. E 6 százalék növelésére Szilágyi Zsombor elsősorban a nagy beruházásigényű szemétégetésben, illetve a szintén költséges biogáz-hasznosításban lát lehetőséget.
SZEMÉT. Egy hazai lakosra évente közel egy tonna háztartási hulladék jut, fele-fele arányban szilárd, illetve folyékony. Ennek csak a tizedét gyűjtik be és tárolják szétválogatva, holott megfelelő kazánokban a hulladék szerves összetevői elégethetők, s távhő, illetve áram termelésére használhatók. Ám az országnak csak egy ilyen hulladékégetője van. Egy ilyen létesítmény építése nagyjából tízszer annyiba kerül, mint egy azonos kapacitású hulladéklerakóé, vagyis egy-egy építésével számos hulladéklerakó létesítése válna fölöslegessé. Korszerű füstgáztisztító berendezésekkel hatékonyan égethető el szemét a nagy, szilárd tüzelésű erőművekben is.
BIOGÁZ. „Minden olyan anyagból termelhető- metán, amelyet a tehén is megenne" - idézi az ismert, szemléletes példát a biogáztermelés környezetvédelmi jellegére Szilágyi Zsombor. Az országban évente 7,5 millió tonna biogáztermelésre alkalmas mezőgazdasági hulladék keletkezik, ebből másfél millió tonnányi hasznosul, a fejlődési lehetőség tehát nyilvánvaló. A kinyert metánból például gázmotoros kiserő-műben áram állítható elő, az üzem másik végterméke pedig talajjavításra használható, folyékony anyag.
FA. Kevésbé derűlátó a fa és az egyéb, égethető mezőgazdasági hulladék kapcsán a szakember. A felsorakoztatott számok alapján hazai fatermelésünk és -felhasználásunk egyensúlyban van, lényegesen nem növelhető a kivágott mennyiség, és azon belül a tűzifa részesedése sem. Mellesleg a pellettüzelésű kazánok drágák, megtérülési idejük tíz év fölötti. A mezőgazdasági hulladékok ipari fürdők fenntartása egyre nagyobb teher az önkormányzatoknak, és visszaszorulóban van a termálvíz távhőcélú hasznosítása is. A termelt vizet sokszor tovább kell melegíteni is, ez esetenként sokkal több gázenergiát emészt fel, mint amennyi hőenergia kinyerhető.
FÖLDHÖ. Jobb a helyzet a fold hőjének a hasznosításával. A mai technika mellett ésszerűnek tűnő potenciálok is nagyok, és a környezeti károk is csak a létesítmények egyenáramot váltóárammá kell alakítani, és felvinni 240 voltos feszültségre.
VÍZ. Vízenergia-termelési adottságaink nem túl jók, de itt is közel 30 százaléknyi a növelési lehetőség. Kiemelkedő lehetőség lett volna a nagymarosi vízerőmű megépítése, de a kérdést egy ideig nem lehet napirendre venni. A vízerőműveknek árvízvédelmi és folyamszabályozási feladata is van, a villamosenergia-termelés csak járulékos előny.
