2010. június 29. - Visszakerül az agrárminiszterhez a birtokpolitikát
végrehajtó szervezet A nemzeti földalapról szóló új törvénnyel is a helyben lakó családi gazdaságokat preferálná a kormány. A tervezet értelmében az állami földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő Szervezet önálló költségvetési szervként az agrárminiszter felügyelete alá tartozna.
Új törvényt alkot a kormány a magyar állam tulajdonában álló földvagyonnak, azaz a nemzeti földalapnak az agrár- és vidékfejlesztési céloknak megfelelő hasznosítása érdekében - ennek tervezete került lapunk birtokába. Az új jogszabály megalkotása azért vált szükségessé, mert a szocialistaszabad demokrata kabinet 2007-ben az állami vagyonról szóló törvény megalkotásával a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) beolvasztotta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. monstrumszervezetbe. A mostani kormány szerint ugyanakkor ez a változás az agrárérdekek, a Nemzeti Földalap eredendő létrejöttének és funkciójának szempontjából nem volt kedvező. Indokolásuk szerint a tervezet a kincstári vagyon részét képező földalappal való ésszerű gazdálkodást kívánja megteremteni, amelynek elsődleges célja a termőföld - mint különleges vagyontárgy - megőrzése, megfelelő hasznosítása, a kedvezőtlen birtokszerkezet javítása, továbbá a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelő személyek részére, valamint közérdekű célok és a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások megvalósításához szükséges földterületek biztosítása. Az új jogszabály illeszkedik a kormány által meghirdetett, az egyéni, helyben lakó családi gazdaságokat preferáló termőföldről szóló törvény tervezett módosításaihoz.
Az új törvény a földbirtok-politika részletes irányelvei között rögzítené, hogy az NFA-nak a versenyképes birtokméretek kialakításában kellene közreműködnie. A földalap ahhoz nyújtana ösztönözést, hogy a családi és középgazdaságok 300 hektárig, eukisbirtokosok legalább 100 hektárig bővítsék területeiket. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozna egyébként minden állami tulajdonú termőföld, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, illetve a mező-, az erdőgazdasági tevékenységet szolgáló vagy az ahhoz szükséges művelés alól kivett terület.
Az NFA-t ismét önálló költségvetéssel rendelkező szervezetté válna, amely közvetlenül az agrárminiszter felügyelete alá tartozna. Ennek megfelelően a szervezet elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel.
A törvénytervezetből kiderül, hogy létrehoznának egy Birtokpolitikai Tanácsot, amely biztosítja a Nemzeti Földalap kiemelt szintű stratégiai irányítását és a nagyobb volumenű földügyletekre vonatkozó megfelelő döntéshozatalt. Habár ez még nem százszázalékosan eldöntött kérdés, meghatározó a Nemzeti Földalap szempontjából a külföldiek (uniós polgárok) földvásárlási tilalmának 2011-ben várható megszűnése is. Emiatt is egyértelmű, hogy növekszik a Nemzeti Földalap nemzetgazdasági jelentősége, a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés társadalmi felelőssége is erősödik Nemcsak emiatt, de fontos változás az is, hogy a kormány a lehető legnagyobb átláthatóságot igyekszik adni a szervezet működésének. Ennek megfelelően az NFA által kötött földszerződéseket nyilvános adatnak minősítenék. Megismerhetővé válna a szerződők neve, az értékesített vagy bérbe adott területek értéke, haszonbérlet esetén pedig annak időtartama is.
A törvénytervezet egyik kritikus pontja a birtokhasznosítási bizottságok megszüntetése. E testületek tudtak eddig helyi szinten beleszólni az állami földértékesítésekbe és -bérbeadások gyakorlatába. Ismert volt az a probléma, hogy a testületekbe olyan, lényegében nem is létező érdekvédelmi szervezetek is jelöltek tagokat, amelyek az előző kormányhoz közel állóként voltak elkönyvelve. Ez amellett, hogy nagyobb mozgásteret adhatott a kormánypárti akaratnak, komoly összeg lehívását is lehetővé tette a „csatlósoknak". A tagokat e helyi testületekbe delegáló szervezetek ugyanis személyenként ezerforintos támogatást kaptak, ami éves szinten elérte a 25-30 millió forintot is. Feltételezhetően ezt a negatív gyakorlatot igyekezett megszüntetni az új NFA-törvényt megalkotó szakértői testület, ám ezzel a helyi szintű képviseleti jogokat csorbítják, miközben egyesek szerint elegendő lett volna szigorítani a testületekbe történő jelölési rendszeren. Dénes Zoltán
