2010. június 15. - Valóban égető szükség van az idénymunkákra vonatkozó
szabályok módosítására, ám nem szerencsés, hogy erre csak augusztus 1-jével kerül sor. Így foglalható össze az érintettek véleménye az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos törvények várható
változtatásáról. Az előző kabinet által hozott, az idénymunkára vonatkozó új szabályok április 1-jén léptek életbe, ám a Fidesz-kormány augusztus elejével ismét módosítaná a vonatkozó passzusokat.
„A mostani szabályozás valóban több sebből vérzik, a jelenlegi rendelkezéseknél még a korábbi, április 1-je előtti rendszer is jobb volt. Az azonban gondokat fog okozni a mezőgazdaságban tevékenykedőknek, hogy az átállásra éppen az idénymunkák kellős közepén, augusztus 1-jével kerül sor" - vélekedett lapunk kérdésére Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: szerencsésebb lenne, ha a szabályok már július 1-jével változnának. Erre azonban már nem sok esély van: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új jogszabály részletes vitáját a hét elején folytatták le a T. Házban, a honatyák a módosító javaslatokról a jövő héten szavaznak, a jogszabály elfogadására pedig július 5-én kerül sor. A hatálybalépést tehát jó esetben is csak július 15-re lehetne előre hozni.
Az új rendelkezések a mezőgazdaság, az idegenforgalom és az alkalmi munkák terén hoznának változásokat. A lényeg: a közteher mértéke az előbbi két területen napi ötszáz, az alkalmi munkák esetén pedig ezer forint lesz, függetlenül a bér mértékétől. További feltétel, hogy az idegenforgalomban végzett idénymunka jogviszonya egy naptári éven belül nem lehet 120 napnál több. Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez a munkáltatónak először regisztrálnia kell magát az Ügyfélkapun, ezután pedig telefonon, SMS-ben vagy e-mailen jelentheti be a jogviszonyt. A korábbi tervekkel ellentétben ugyanakkor nem kell kódszámot igényelni az adóhatóságtól. Fontos még megjegyezni, hogy a majdani törvény nem foglalkozik a háztartásban végzett alkalmi munka kérdésével: ezt a jelenlegi szabály egyszerűsített foglalkoztatási formának minősíti, ám a kormány külön kezelné a ház körül végzett tevékenységeket. Az előzetes jelzések, alapján ez a munkavégzés alól mentessé válna.
Több ágazati szakember véleményét visszhangozva a törvényjavaslat egyik előterjesztője, Font Sándor fideszes képviselő a módosítások országgyűlési vitájában azt hangsúlyozta: a jelenlegi, április 1-je óta hatályos szabályozás „kaotikus" viszonyokat okozott, mivel napokra és munkavállalókra lebontott, bonyolult bejelentési kötelezettséget ír elő. További kifogás, hogy a tavasz óta hatályos szisztéma nagy adóterheket ró a munkáltatókra és a munkavállalókra is.
Tény: április 1-je óta az egyszerűsített foglalkoztatáshoz nem kapcsolódik a szokásosnál kisebb közterhelés, alapszabályként az általános adó- és járulékszabályokat kell figyelembe venni. Ez alól csak az idénymunkák képeznek kivételt, ahol a közteher a "nettó munkabér "30 százaléka.
A jelenlegi, elektronikus bejelentésre épülő szisztéma elődje egyébként az úgynevezett alkalmi munkavállalói kiskönyv volt, melynek keretében napi 1800 és 4600 forint közötti bért lehetett fizetni a dolgozónak, 400 és 1100 forint közötti közteherjegy kiváltása mellett. Kiss Roland
Egyszerűsített foglalkoztatás
Jelenleg
alkalmi munka: egy éven belül maximum 90 napig tartó jogviszony (általános) idényjellegű mezőgazdasági munka,
egy éven belül maximum 31 nap jogviszony (30 százalék)
idényjellegű növénytermesztési és idegenforgalmi munka (30 százalék)
természetes személy háztartásában végzett munka (általános)
a kiemelkedően közhasznú szervezetek által létesített jogviszony (általános)
A kormányzati tervek szerint 2010. augusztus 1-jétől (zárójelben a közteher mértéke)
mezőgazdaság, egy éven belül maximum 120 nap jogviszony (napi 500 forint, a nyugellátás alapja 1370 forint)
idegenforgalom, egy éven belül maximum 120 nap jogviszony (napi 500 forint, a nyugellátás alapja 2740 forint)
alkalmi munkák (napi 1000 forint)
