2010. június 24. - Magyarország éghajlatát tekintve az egyik
legkiszolgáltatottabb ország a globális felmelegedés tekintetében. A
változások már megkezdődtek, a kérdés az, hogy visszafordíthatatlan
jelenségről van-e szó? Az egyre nagyobb intenzitású viharok oka a globális felmelegedés és az azt okozó emberi tevékenység. A fotelben ülve, a televízió híradóját nézve, vagy újságot olvasva értesülhetünk a világban bekövetkezett környezeti katasztrófákról. Ilyenkor lehetetlennek tartjuk, hogy a pusztító viharok pont a mi házunkat, a mi kertünket tegyék tönkre. Azonban a rendkívül bonyolult földi éghajlati rendszereket modellező számítások szerint az egyre nagyobb intenzitású viharok nem csak a távoli egzotikus helyeket érintik, hanem a Kárpát-medencét is.
Az éghajlati viszonyokat tekintve Magyarország különösen veszélyes helyen fekszik. A Kárpát-medence három éghajlati régió, a száraz kontinentális, a nedves óceáni és a nyáron száraz, télen nedves mediterrán övezet határán húzódik. A Mindentudás Egyeteme honlapján található egyik bejegyzés szerint a levegő felszíni átlaghőmérséklete 0,06-0,2 fokkal magasabb, mint 100-150 évvel ezelőtt, amely az éghajlatok instabillá válásához vezetnek.
Országunk esetében a régiók határainak kisebb eltolódása is nagyobb változásokat idézhet elő. Ennek okán az Alföldön már megfigyelhetők új növények, rovarok megjelenése, amíg a már megszokottak az életfeltételek módosulása során visszaszorultak.
A magyar ökológusok megfigyelései szerint hazánkban megritkult a fűtakaró, amely jelentős szerepet játszhat a sivatagosodás kialakulásában. Egy tanulmány szerint - amely vizsgálatát 1700 növény- és állatfajra kiterjedően készítette - a megfigyelt élőlények jelentős részének élőhelye az enyhébb időjárás következtében 6,1 kilométerrel északi irányba húzódik. Ennek eredményeképpen nálunk eddig ismeretlen rovarok jelentek meg dél felől, mint például a fákat megbetegítő vadgesztenye aknamoly, a kukoricabogár, a sáska, illetve a bagolylepke.
A magyar klímakutatók megállapításai szerint „kellemetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk időjárása a globális felmelegedés lokális hatásai következtében. Melegebb és szárazabb nyarakra, az aszályok és az özönvízszerű esők gyakoribbá válására számíthatunk." A jelenlegi adatok szerint az elkövetkezendő évtizedekben a légkör szén-dioxid-koncentrációja a duplájára növekedhet, amelynek következtében a Kárpát-medence időjárása nagymértékben megváltozhat, negatív irányban. Az éves átlaghőmérséklet akár 0,7 Celsius-fokkal is növekedhet.
Egy hétköznapi ember számára ezek az adatok nem tűnnek rémisztőnek, ugyanakkor a legkisebb változások is kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak. Erre példa a pillangóeffektus, amelynek lényege, hogy egy kaotikus rendszerben a legapróbb változás is nagymértékű változást okozhat.
A megállapítások azonban nem törvényszerűek, csak valószínűséget jósolnak. Időjárási adatokat csupán 150 éve jegyeznek fel, éppen ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy nem csak a globális éghajlati rendszer saját természetes, rövid kilengéséről van-e szó.
Az a tény, hogy nap mint nap azt halljuk a médiából, hogy országszerte katasztrofális a helyzet, meg nem jelenti azt, hogy visszafordíthatatlan klímaváltozással van dolgunk. Szilágyi Edina
