2010. július 2. - Navracsics szerint talán nem lesz elbocsátási hullám a
közigazgatásban Elfogadhatatlannak tartják a közszolgálati dolgozók érdekképviseletei a kormány szándékát a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátásra, ezért a kormánytisztviselőkről szóló törvényt az Alkotmánybíróságon (Ab) támadják meg, csakúgy, mint az MSZP. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ezt tegnap, a köztisztviselők napján jelentette be. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter azt mondta, talán nem lesz létszámcsökkenés a közigazgatásban, átcsoportosítás azonban elképzelhető.
A kormánytisztviselőkről szóló, jövő hétfőn hatályba lépő törvény megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól a közszolgálati dolgozók szakszervezetei és az MSZP is. Az érdekképviseletek az új szabályozásban Különösen elfogadhatatlannak tartják az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondásig időre vonatkozó rendelkezéseket, melyek több tízezer köztisztviselőt érinthetnek hátrányosan. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) elnöke tegnap, a köztisztviselők napján úgy fogalmazott: példa nélküli, hogy az érdekképviseleteket mellőzve visz a kormány végig ilyesmit. -
A törvény a - közszolgálatra jellemző közös európai alapelveknek — stabilitás, kiszámíthatóság, szakmaiság, felelősség, karrier, lojalitás – semmilyen tekintetben nem felel meg, de a hazai alkotmányosság próbáját sem állja ki - mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Kifejtette: az érdekképviseletek nem a változatlanság mellett állnak ki, sőt sürgetik az állam funkcióinak meghatározására épülő feladat-és hatásköri felülvizsgálatot, hogy aztán ehhez alakítsanak ki racionálisan működő, hatékony szervezeti rendszert, a sorrend azonban szerinte nem felcserélhető.
A kormánytisztviselőkről szóló jogszabályt Sólyom László köztársasági elnök hétfőn írta alá, miután a korábban általa visszaküldött törvényt ismét elfogadta az Országgyűlés. A Ház egy módosítással a törvény hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, de nem változtatott az államfő által kifogásolt - az indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő - passzuson. Az MSZP-s Gúr Nándor közölte: az új törvény miatt a munkavállalók még kiszolgáltatottabbak lettek, ezért ők is a taláros testülethez fordulnak.
Munkajogászok szerint bár eddig is volt példa az indoklás nélküli elbocsátásra a közszférában, a jövőben ez még könnyebb lesz. Ez pedig veszélyezteti á közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmái megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat az elbocsátásától.
Egy másik, készülő szabályozás szigorít a végkielégítések kifizetésén is. Mint Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára felhívta a figyelmet: a hamarosan az Országgyűlés elé, kerülő újabb törvénymódosítás szerint 98 százalékos különadó sújtaná a közszférából elbocsátandók felmentési idejére járó illetmény két hónapon felüli részét. Ez a rendelkezés mintegy 650 ezer közalkalmazottra vonatkozna, így többek között az oktatásban és az egészségügyben dolgozókra. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke világossá tette: felháborítónak tartják és tiltakoznak a több tízmilliós végkielégítések ellen a közszférában, azonban az új szabályozás éppen a szféra alacsony keresetű dolgozóit sújtja tömegesen. A megállapításokat tegnap a szakszervezeti vezetőkkel konzultáló Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter sem cáfolta, de megjegyezte: a kormánytisztviselői törvényre építve a jövőben specializált életpályamodelleket építenek ki. Hozzátette: miközben sok olyan ember van, aki derekasan dolgozott és kap végkielégítést, az utóbbi évek kifizetési botrányai alapján feltételezhető, hogy sok esetben súlyosan visszaéltek ezzel. Kérdésre válaszolva elmondta; nem érzi igazságtalannak, hogy ha húsz év után elküldenek egy önkormányzati tisztviselőt, ő is csak két hónapnyi végkielégítést kapjon.
Eközben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OET) mielőbbi összehívását kezdeményezte a Liga szakszervezeti tömörülés. Gaskó István elnök úgy fogalmazott: azt várják, hogy végre meginduljon a társadalmi párbeszéd az új kormánnyal.
Felborulhat az egyensúly
Idén nem tervezik a közalkalmazotti státusok csökkentését - a szakszervezeti vezetők így értelmezték Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szavait, amelyeket a találkozó egyetlen pozitívumaként értékeltek. A tárcavezető egyébként az MTI tudósítása szerint azt mondta, „nem tartja kizártnak, hogy nem lesz létszámcsökkenés a közigazgatásban, átcsoportosítás azonban elképzelhető." Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti tömörülés elnöke emlékeztetett: a közszférában úgy sikerült megtartani a jó képességű munkatársakat, hogy a versenyszférához képest alacsonyabb bér mellé nagyobb állásbiztonság társult, az új törvény ezt az egyensúlyt borítja fel. Az érdekvédők nem vitatják, hogy szükség lehet változtatásra, a kérdés csak az, hogy ez valóban nemzeti közmegegyezés keretében zajlik-e majd.
