Mozdul a lösz, csúszik az agyag (Népszava)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. július 4.- Égszakadás, földindulás - Dunaszekcső, Abaújvár s a somogyi „Bermuda-háromszög”

Szakadék a szántóföldön, óriási lyuk az utcában, hatalmas repedés a falu határában, leomló löszfal. Megannyi szokatlan és riasztó történés. Magyarországon napi hír lett a megnyíló föld. A jelenség félelmetes, de a geológus szerint még nincs itt a világvége, a földdel sem történt semmi rendkívüli. Mindennek a rövid idő alatt lezúduló, hatalmas csapadékmennyiség az oka.
Szerencsére tévedtek azok, akik messzemenő következtetést vontak le a Magyarországon váratlanul megszaporodott földcsuszamlásokból. Egyelőre nem nyel el bennünket a föld, nyugodtan elűzhetjük a biblikus katasztrófahangulatot. Persze a rémület nem ok nélküli. Csupán egy hónap leforgása alatt szembetűnő jelenségek tanúi lehettünk.
Június 16-ára virradóra megindult a löszfal Dunaszekcsőn. Nem először hallatott magáról a lösz: ez évben kora tavasszal mozdult meg először. Most a talaj csupán üres telkekre zúdult, de ha tovább mozdul, már házak is veszélybe kerülhetnek. A repedezett kőzetterek és a függő kőzettömegek baljóslatú jövőt ígérnek a környéken. Nem sokkal a Duna menti katasztrófa előtt 10 méter hosszú, 6-8 méter magas földcsuszamlás keletkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújváron. A község felét érintik a süllyedések, kettéválások, csuszamlások. Több épület, közöttük a XIV. századi gótikus műemléktemplom is veszélybe került.
Június 22-én a lábatlani cementgyár márgabányájában egy agyagos-
márgás réteg rácsúszott az alatta lévőre. A cég kommunikációs vezetője szerint ilyesmire emberemlékezet óta nem volt példa. Az érintett területet körbekerítették, a veszélyes részre vezető utakat lezárták. Hat nappal később arról olvashattunk, hogy megnyílt a föld Somogybabodon. Az esőzések következtében több száz méter hosszú, helyenként tíz méter (!) mély hasadék keletkezett a település határában, kettévágta a földutat és folyamatosan nő. A megindult talaj fákat vitt magával. A szakemberek, szerint a dolognak fele se tréfa, házak, utak, vasutak is megrepedhetnek a földmozgástól. A növekvő kráter azóta is vonzza a kíváncsiskodókat. Szinte ugyanebben az időben megnyílt a föld egy székesfehérvári kukoricatáblában is: a földet művelő Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. dolgozói két, kimosott, nagyméretű üreggel szembesültek. A növényvédő gépek most elkerülik az üregeket, amelyeket később betemetnek. Az idősebbek úgy emlékeznek, volt már itt hasonló vízmosás, akkor egy munkagépet is elnyelt az árok.
Somogy, úgy látszik „Bermudaháromszögnek" számít mostanában. A halastóhoz vezető, laza szerkezetű földúton hatalmas repedés keletkezett Tengőd határában. A gödör húsz méter hosszú, öt méter széles és a mélysége is eléri az öt métert. A forráshiányos önkormányzat tehetetlenül nézi a területet, amelyet egyelőre bekerítettek Tegnap azért csúszott árokba egy kamion Algyőnél, mert a fellazult útpadka, amire a sofőr ráhajtott, nem bírta el járművet. A kamion "üzemanyagot szállított, ezt át kellett fejteni egy másik tartálykocsiba.
- Nem kell különleges magyarázatokat találni ezekre a földcsuszamlásokra - válaszolta kérdésünkre dr. Budai Tamás, a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa. A felszínmozgások a mostanában hirtelen és nagy   mennyiségben lezúduló  vizeknek  „köszönhetők". A különféle talajok különféleképp viselkednek, ha vízzel találkoznak. A lösz például, mivel magas mésztartalmú kőzet, a karbonátok oldása miatt karsztos, üreges formákat ölt. Ezért nagy esőzések után számítani lehet a lösz megmozdulására. A márgabányai baleset is „belefér" az esős képbe. Ha a víz beszivárog az agyagba, az síkos lesz, szappanszerűvé válik, így a fölötte lévő réteg könnyen elmozdul ezen a csúszós felületén.  Horváth Ildikó

Természeti csapások világszerte    
Az idei első félévben kijutott a Földnek a természeti csapásokból. Rekordmennyiségű hó esett, lavinák indultak vészterhes útjukra, majd vulkánkitörések; pusztító szélviharok, árvizek okoztak gyötrelmet szerte a világon. Ami a lavinákat illeti, Afganisztán áll a feketelista élén. A hegyvidéki területen közel harminc lavina pusztított, gépkocsikat, utasokat maga alá temetve. A kimondhatatlan nevű - Eyjafjallajökull - izlandi vulkán hamuval árasztotta el fél Európát, csaknem megbénítva a kontinens légi forgalmát. Már nem csak Amerikában (Mississippi állam, április 24.) száguldoznak tornádók, március első napjaiban az Európán végigsöpört Xynthia 51 ember halálát okozta. A szokásosnál rövidebb idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék települések százait tette lakhatatlanná. A talaj geológiai megváltozása sárlavinákat idézett elő számos országban: Ugandában 300 ember tűnt el a szörnyű földcsuszamlásban. Májusban tragikus képet mutatott a francia Riviéra. Az orkán és a nyolc méter magas hullámok tönkretették a partot: a híres Croisette sétány romokban hevert.

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.