2010. július 2. - Nem nyilatkozhatnak a zöldhatóságok, csak az
államtitkár Indult-e vizsgálat árinak kiderítésére, hogy valóban szerepet játszhattak-e Felsőzsolca elöntésében az árterületre épült áruházak? Ez csupán egy kérdés azok közül, melyekre az elmúlt hetekben hiába vártuk a választ, ám a Vidékfejlesztési Minisztérium/ azon belül a környezetvédelmi államtitkárság a mai napig nem reagált levelünkre. Hiába fordultunk kérdéseinkkel a zöldhatóságokhoz, azok - az eddigi gyakorlattal ellentétben - már nem nyilatkozhatnak a sajtónak.
Magyarországon a közérdekű információkhoz való hozzáférés a környezetvédelem területén a leghatékonyabb - ezt még tavaly év elején állapította meg „Az információhoz való hozzáférés szabályozásáról és annak a környezetvédelemben való érvényesüléséről" címet viselő kutatás, amelyet az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Közép-Európai Egyetem készített. A
tanulmány azt írta: míg a zöld-hatóságokhoz beérkező adatkérelmek mintegy 80 százalékára érkezik hiteles és pontos válasz, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium esetén ez az arány közel 100 százalék. Úgy tűnik mindez már a múlté. Az elmúlt három hétben ugyanis több, a közvéleményt igencsak érdeklő üggyel kapcsolatban kerestük a vidékfejlesztési tárcát, illetve a környezetvédelmi államtitkárságot, ám érdemi válaszokat egyetlen alkalommal sem kaptunk. A legtöbb esetben csupán annyit közöltek: Illés Zoltán államtitkár úr zsúfolt programja miatt nem tudnak kérdéseinkre felelni. Beértük volna a helyettes államtitkárok tájékoztatásával is, ám állítólag ezeket az ügyeket Illés saját maga kommunikálja, így helyettesei sem nyilatkozhattak. Mint ahogy nem nyilatkozhattak és a jövőben sem tájékoztathatják a sajtót a regionális zöldhatóságok szakértői. Az utóbbi idők egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyével, az észak-magyarországi, rekordméretű árvizekkel kapcsolatban is kerestük a tárcát, miután kiderült: Illés menesztette az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vezetőjét, Filotás Ildikót. Az államtitkár szerint szakmai hiba volt, hogy a zöldhatóság engedélyezte Miskolcnál hipermarketek felépítését az ártérben. Szerettük volna megtudni, hogy indult-e vizsgálat az ügyben, ugyanis vizsgálat nélkül egy ilyen elbocsátás csupán egy demonstratív gesztus. Arra is kerestük a választ, hogy volt-e a Felsőzsolcának vízkár-elhárítási terve, ám ez sem derült ki. A Helyiek közül többen a polgár-, mestert vonták felelősségre a történtekért. Tény és való, hogy az árvíz elleni védekezés az önkormányzat - és nem a vízügyi igazgatóság - feladata. De hogy mit gondol erről a környezetvédelmi államtitkár - rejtély. Mint ahogy az is, mi lesz a többi, ártéren megépült ingatlan sorsa a jövőben.
Érdekli a közvéleményt egy teljesen másfajta ügy is, mégpedig az, hogy valóban megépülhet-e az osztrák-magyar határ mellé, az Őrségi Nemzeti Park közvetlen közelébe tervezett hulladékégető, miután az erőmű az első fokon eljáró burgenlandi tartományi kormány után a másodfokú osztrák hatóságtól is zöld utat kapott. Szerettük volna megtudni a környezetvédelmi államtitkárságtól, hogy ezek után van-e még Magyarországnak bármilyen jogi eszköze, amellyel megakadályozhatja a projektet, vagy bele kell-e törődniük a határ mellett élőknek abba, hogy egy kilométerre tőlük szemétégető létesül. Ám hiába ostromoltuk őket, választ nem kaptunk.
Nemcsak lapunkat, a Népszabadságot is hanyagolta az elmúlt hetekben a környezetvédelmi államtitkárság. A napilap azt szerette volna megtudni, milyen szakmai érvek szóltak amellett, hogy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére Zay Andreát, a budapesti Práter utcai általános iskola igazgatóját nevezte ki Illés, valamint arra, hogy pályázat útján választotta-e őt az arra legalkalmasabbak közül. A többszöri megkeresés ellenére választ nem kaptak. A vezetőváltások azért is érdekesek, mert a regionális felügyelőségek vezetőinek többnyire környezetvédelmi, építészi vagy vízügyi mérnöki végzettségük van, és évek óta dolgoznak a szakmában. Csépe Erika
