2010. JÚNIUS 30 - .ERDŐKÁROK Több száz millió forintba került
megyénkben eddig a zord időjárás
Az elmúlt hetek viharai a megyében több kárt okoztak az erdei
infrastruktúrában, turisztikai létesítményekben, mint magában a
faállományban. Az elmúlt évtized talán legnagyobb pusztítását kénytelenek számba venni a térség erdőgazdálkodói. A legnagyobb egybefüggő erdőterületeket kezelő állami Egererdő Erdészeti Zrt. is több százmilliós veszteséggel kénytelen szembenézni a megyében, a Mátrában és a Bükkben is.
Mint Jung László vezérigazgató-helyettestől megtudtuk, a kárfelmérések nyomán összeállt a veszteséglista, amelynek élén az erdei infrastruktúra: hidak, utak, átereszek szerepelnek, de a turisztikai létesítmények, az erdei kisvasút sem úszták meg sérülés nélkül a zivatarokat. A folyamatos bejárások révén rengeteg helyen tapasztaltak földcsuszamlást, fakidőlést olyan területeken, ahol a fával borított nagyobb földterület megindult, illetve ennek veszélye áll fönn. Utóbbi egyes helyeken a települést is fenyegeti, mint például a Mátrában Mátrakeresztesen, a Csörgő-patak völgyében.
- Számszerűsítve úgy áll a helyzet, hogy az erdei infrastruktúrában több mint 300 millió forintos kárt összesítettünk. Ám ez csak az elsődleges veszteség, a járulékos, költségek nélkül. Hiszen például egy nem használható erdei út miatt további károk is érik a társaságot, mivel a munkánkat emiatt az adott részen nem tudjuk a terveinknek megfelelően végezni. Ez a helyzet tehát az erdei munkákat, ápolási, erdőfelújítási tevékenységeket, a faanyag szállítását is megnehezíti. Természetesen a legfontosabb veszélyelhárítási munkálatokat már elvégeztük, az állagmegóvást követően a helyreállítás azonban egy hosszabb folyamat – hangsúlyozta Jung László. A vezérigazgató-helyettes ugyanakkor azt is elmondta: szerencsére a közvetlen faállományt ért károsodás mértéke országos viszonylatban a kisebbek közé tartozik. A felmérés szerint mintegy 1000-2000 köbméter fa, elsősorban bükk dőlt ki. Az ebből eredő veszteség - hogy nem rönkáron, hanem legfeljebb tűzifaként lehet értékesíteni - tízmilliós nagyságrendűre tehető, plusz a felújítás költsége. Egyelőre azonban ezen fanyersanyag letermelése, elszállítása, sőt még értékesítése is nehézségekbe ütközik, hiszen sehol sem nedves, befülledt tűzifára várnak.
Az összes kár, a rendkívüli havária elhárítására a felmérések szerint az erdészeti társaság saját erejéből nem lesz képes - a tulajdonosi jogokat gyakorló állami szervezetnek már eljuttatták a kárösszesítést -, így a biztosítás, mellett uniós forrásra, illetve állami segítségre is számítanak a helyreállítások, többek közt az út- és védműépítések során. Kovács János
Az útkárokat is felmérték az illetékesek, már járnak a kisvasutak
JELENTŐS KÁROKAT okoztak az intenzív esőzések az erdőgazdaság által működtetett mindhárom kisvasúton, üzemszünettel, ugyanígy az utakon is. A legszerencsésebb a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút volt, ahol viszonylag gyorsan újraindulhatott a forgalom. A Felsőtárkányi Kisvasúton tovább tartott a helyreállítás, de már ott is járhatnak a szerelvények. Az átázott pályaszakaszokon, az eltömődött átereszeknél megtörtént a kimosott részek pótlása, a tisztításuk. Sokkal komolyabb a helyzet a Mátravasút Gyöngyös-Szalajka-házközti vonalon: a Lajosháza-Szalajka
szakaszt ugyanis elmosta a víz. A károkat felmérték, a műszaki megoldásokat dolgozzák ki szakértők bevonásával, a helyreállítás a pénzforrások függvényében kezdődhet el. Ezen a vonalon így csak Gyöngyös és Lajosháza között közlekedik a vonat. A Gyöngyös-Mátrafüred vonalon a kisvasút a menetrend szerint közlekedik.
Erdei turizmus: körültekintőnek kell lenni
FIGYELNI KELL a meteorológiai közleményeket, és riasztás esetén el kell kerülni az erdőket - fogalmazza meg a baleset-megelőzés legfontosabb szabályát az erdőbe készülők számára JUNG LÁSZLÓ. A csapadékos időszak után, az intenzív esőket követően ugyanis az átázott talajon a nagyobb fatömegek megcsúszhatnak, illetve különösen szeles időben a fák ki is dőlhetnek, balesetveszélyesek lehetnek. A cég a 19 hazai állami erdészeti társaság közül - a pi0,lisi után - a második legjelentősebb közjóléti tevékenységet látja el a Bükkben és a Mátrában, egyebek között három erdei iskolájával, kisvasútjával, arborétumával és számos egyéb közjóléti eszközével. Tavaly erre a célra 196 milliót költöttek. Az Egererdő közjóléti tevékenységének legfontosabb mutatója, hogy 2009-ben 282 ezer ember utazott a három kisvasúton. A három erdei iskolát 1980 gyerek látogatta.
