2010. július 7. - A válság segíthet meggyőzni a tagállamokat az új teher bevezetésének az előnyei
ENERGIA. A leginkább környezetbarát energiahordozók válhatnának a
legolcsóbbá az EU-ban, ha megvalósulnának az Európai Bizottság tervei
egy uniós szintű energiaadó bevezetésére. Bár a tagállamok hagyományosan
ellenállnak az adóügyeiket érintő brüsszeli beavatkozásnak, a gazdasági
válság nyomán most soha nem látott esély mutatkozik az egységesítésre
ezen a területen: a bizottság ígérete szerint ugyanis az általa javasolt
megoldással a jövedelmi adók népszerűtlen emelése nélkül juthatnának
pótlólagos bevételhez a szorult helyzetben lévő költségvetések.
A Reuters által ismertetett - még nem véglegesített - tervezet
elsősorban azonban azt a problémát kívánja orvosolni, hogy az európai
szinten mintegy évi 240 milliárd euróra tehető energiaadók általában nem
ösztönöznek a tiszta források használatára. A bizottsági dokumentum
egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a standard adószabályok diszkriminatívak a
megújuló energiával szemben". A tervezet rámutat, hogy a bioetanolt a
tagállamok összességében 50 százalékkal magasabb adóval sújtják a normál
benzinnél, a normál dízel adóelőnye pedig több mint kétszeres.
Brüsszel viszont azt szeretné, ha a bioüzemanyagok a jövőben jelentős
adókedvezményt élveznének. A terv az, hogy minden energiahordozóra
minimum-adórátákat állapítanának meg, "amelyek két komponensből állnának
össze. Az első az adott üzemanyag energiatartalmát venné számításba,
szemben a jelenlegi, mennyiségen alapuló gyakorlattal. A második egy
karbonadó lenne, amelynek lehetséges nagysága még tág határok, a
kibocsátott szén-dioxid tonnájára számítva 4 és 30 euró között mozog.
Emer Traynor, a bizottság adóügyi szóvivője szerint egy ilyen
rendszerben „a fogyasztók képesek lennének az általuk fizetendő adó
csökkentésére úgy, hogy megváltoztatják a viselkedésüket, és
energiahatékonyabbakká válnak".
Brüsszel az ingyenesen szennyező külföldi cégek versenyének kitett
ágazatokra, például az acél- és a vegyiparra védintézkedések
kidolgozását tervezi. Azokat a szegény háztartásokat is segítenék
valamiképpen, amelyek jövedelmük számottevő részét kénytelenek fűtésre
költeni. A gazdálkodók ugyancsak kaphatnak kedvezményeket, bár a
mezőgazdaság jelentős szén-dioxid-kibocsátására tekintettel a karbonadó
alól aligha menekülhetnek meg.
Az előttünk álló évtizedben az EU ötödével tervezi mérsékelni a
karbonemissziót, ám ennek legfőbb eszköze, a kibocsátás-kereskedési
rendszer a szennyezők mintegy felét nem éri el. Abban ugyanis a
közlekedési ágazat és a háztartások sem vesznek részt, holott előbbi a
teljes kibocsátás 23 százalékáért, utóbbiak pedig 10 százalékáért
felelősek. BA
Meghosszabbítaná a szénágazat év végén lejáró támogatási szabályait az
Európai Bizottság. Brüsszel 2023-ig adna lehetőséget a tagállamoknak
arra, hogy az iparág „folytatódó átszervezésének" (lényegében a
szénbányák bezárásának) a segítésére ne kelljen az EU általános, állami
támogatásokra vonatkozó szigorú szabályait alkalmazniuk.
Az energiatermelés leginkább szennyezőnek tekinthető, széntüzelésen
alapuló válfaját a legnagyobb összegekkel Német- és Spanyolországban
támogatja az állam, de Magyar- és Lengyelország, Románia és Szlovákia is
segíti ezt az ágazatot. Németország már kitűzte hogy 2O18-ra bezárja
szénbányáit, Spanyolországnak azonban nincsenek ilyen tervei,
Lengyelország pedig áramszükségletének több mint 95 százalékát
szénerőművekből fedezi. Az Európai Bizottság szerint 2020-ra elérheti a
3,2 milliárd eurót a széntámogatások teljes összege az EU-ban.
