2010. július 14. - Patthelyzetet akar feloldani az Európai Bizottság, amikor azt javasolja, hogy a tagországok maguk dönthessenek a génmódosított szervezetek termesztéséről. Az aggódó kormányok attól tartanak, új jogosítványuk nem lesz elég erős, s dönthetik az uniót az új termékek.
A Monsanto cég 810-es számú, génmódosított kukoricáját (MON810) még
1998-ban engedélyezték termesztésre Európában. A módosítás miatt a
termény ellenáll egyes-károkozók támadásának. Azóta csak az Amflora
keményítődús burgonya tört utat magának (idén márciusban), de tartalma
miatt ezt csak ipari felhasználásra szánják. A termesztésre
engedélyezett két fajta mellett összesen tizenhét más termék jelenhet
meg az uniós piacon. Az unióban azonban lényegében patthelyzet van:
hiába nyilvánít az európai eljárásnak megfelelően egy-egy terméket
egészségügyi vagy környezeti szempontból biztonságosnak az
élelmiszer-hivatal (EFSA), a tagállamok nem jutnak megegyezésre a
szakbizottságban, majd aztán a tanácsban sem.
A biotechnológiai cégek és a globális mezőgazdasági verseny nyomásának
hatására az Európai Bizottság új ötlettel állt elő, amelyre lényegében a
tagállamoktól kapott felhatalmazást, köztük a genetikailag módosított
szervezetek köztermelésbe vonásától és forgalmazásától elzárkózó
Magyarországtól is. A lényeg, ha a jogalkotási javaslatot az Európai
Parlament elfogadja, akkor új eljárás lépne érvénybe, a tagországok
hatáskörébe kerülne át a döntés, területükön engedélyezik-e az unió más
országaiban alkalmazott génkezelt termékek felhasználását.
Jelenleg ez nem így van. Minthogy a közvélemény Magyarországon is
idegenkedik, a kormány szembeszállt a folyamatokkal, de szerencséjére
olyan erős szövetségesekre talált, mint Ausztria, Németország,
Franciaország, Görögország és Luxembourg. Környezeti ártalmakra, az
ÉFSA-engedély tudományos megalapozottságával kapcsolatos kétségekre
hivatkozva sikerült a MON81O nevű kukorica termesztését tiltani az
említett országokban. A burgonya esetében is hasonló eljárást kell
kezdeményezni.
Ám mint John Dalli egészségügyi biztos kifejtette, az engedélyezési
eljárás érintetlen marad, de még ha az EFSA egészségügyi és környezeti
szempontból biztonságosnak is ítél valamely terméket, akkor a tagállamok
egyéb gazdasági, erkölcsi, etikai kifogásokkal élhetnek, és maguk
dönthetnek, illetve a hagyományos vagy organikus termelésbe befogott
mezőgazdasági területük védelmében korlátozhatják a genetikailag
módosított szervezetek jelenlétét. Magyar részről is szorgalmaztak egy
ilyen változtatást, ám a javasolt új tagállami hatáskört a szakértők
gyengének tartják, félnek az új termékek megjelenésétől.
A jövőt illetően azonban csak találgatni lehet. Dalli azt mondta: áll a
viták elébe, amelyek reményei szerint a tényeken és a tudományos
eredményeken alapulnak majd, nem a félelmeken. Hozzátette: egyelőre nem
számít arra, hogy a szakbizottságban és a tanácsban a tagállamok az
engedélyezést illetően másként szavaznának, így viszont fennmaradhat a
patthelyzet. A rugalmasabb megközelítés nyomán azonban az ellenállókat
esetleg megtörhetik a génkezelt növények előállítását szorgalmazó
országok. Blahó Miklós
