A Zengő ideális lenne, mégsem ott épül a lokátor (Népszava)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
A honvédelmi tárca új minisztere sem tudta kikerülni az ATV kedd reggeli műsorában a 15 év óta húzódó NATO-radar-telepítési ügyet, és bár kategorikusan elutasította a helyszínként eddig szóba került Zengőt és a Tubes hegyet, a végleges megoldást heteken belülre ígérte, mondván, a helykeresés folyik, és az a cél, hogy ahová kerül, az legalább minimálisan megfeleljen a katonai követelményeknek. Hende Csaba szakminiszter derűlátóan fogalmazott, amikor az ATV tegnap reggeli műsorában heteken belüli megoldást ígért a harmadik NATO-radar helyszínét illetően. Mint mondotta, jelenleg keresik azt a Baranya megyei helyszínt, ahová fel lehet végre állítani a lokátort, ami nem csupán új munkahelyeket teremt az országnak, hanem biztonságot is ad a környék lakóinak. Hende elárulta, szakmailag szerinte is a Zengő a legideálisabb hely Magyarországon arra, hogy a katonai biztonsági követelményeket teljesíteni lehessen. Ráadásul ezzel a megoldással szükségtelenné válna bizonyos kiegészítő résradarok alkalmazása, amelyek pluszkiadást jelentenek. Ennek ellenére kizárta azt a lehetőséget, hogy akár a Zengő, akár a Tubes adjon otthont a lokátornak, mondván, „nem jön szóba".
Arról ugyan nem beszélt a miniszter, hogy a zöldek blokádokkal, tiltakozásokkal, bírósági feljelentésekkel, alkotmánybírósági bejelentéssel tarkított ellenállásába eddig több miniszter bicskája is beletört. A lokátor felállítása elleni harcot a helybéli civilek nyerték meg, és velük szemben Hende Csabának sem lenne esélye.
Emlékeztetőül: a NATO egységes légtérvédelmének kialakításához Magyarország három ingyenradart kapott 20 milliárdos értékben, amelyek közül a bánkúti és a békéscsabai már működik. Az ország déli részén a. Zengőt és a Tubest környezetvédelmi okok miatt még Sólyom László köztársasági elnök is elutasította. Igaz, a közelmúltban egy titokzatos kijelentéssel utalt a radar felállításának egy meg nem nevezett harmadik helyszínére. Ez a helyszín feltehetően azok közül az ajánlott hegyek közül kerül majd ki, amelyeket miniszterelnöki felkérésre 2004-ben egy akadémiai bizottság vizsgált, majd javasolt.
Hende elődjei, Juhász Ferenc és Szekeres Imre a jogi háborúskodás során sem tudták áttörni a civilek építette környezetvédelmi nagy falat. Kérdés, a választható verziók bármelyike - a mecseki Hármas-hegy, a Jakab-hegy és a villányi Tenkes-hegy - milyen ellenállást váltana ki a lakosságból? De kérdés az is, a késedelem miatt keletkezett kártérítés kifizetésére miből lesz pénze a honvédelmi tárcának? Szabó Iréné



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.