2010. július 14. - Kinyílik a játéktér a jobboldali birtoktulajdonosok
előtt - A legtőkeerősebbek nem kapnak elővásárlási jogot Hiába a magyarázat, hogy az állam meg akarja előzni a spekulációt és támogatni kívánja a fiatal gazdákat, hogy családot alapítsanak, gondozzák a vidéket, ez nem más, mint a választóknak szánt szöveg, amelynek sem szakmái, sem gazdasági háttere nincs, állítják szakértők. A valóban mezőgazdasággal foglalkozó agrártársaságok tulajdonosait kivették a föld-elővásárlási listából, és az első helyet maga az állam vette át. Ám ettől nem válik fontos földpiaci szereplővé, viszont politikai haszna származik a változtatásokból. A Nemzeti Földalapról szóló törvényt jövő héten szavazzák meg végleges állapotában a honatyák.
A földtörvény elővásárlási rangsorában az állam kerül az élre. Ez azonban nem mozgatja meg a hazai termőföld piacot, jószerivel semmilyen hatást nem gyakorol rá. Az állam ugyanis nem hoz új pénzt a piacra, hiszen az elől veszi meg a földet, aki meg akarta vásárolni - mondta érdeklődésünkre Fűr Zoltán. A Földbróker.hu vezetője hozzátette, a befektetők az új szabályozás láttán fellégezhetnek, mert a hangzatos lózungok ellenére, továbbra is a pénz határozza meg a piacot.
Ha egy 100 hektáros földterületet felajánl a tulajdonos 80 millió forintért, akkor 15 napon belül ezt elő kell teremteni a vevőnek, vagyis önmagában az elővásárlási jog még nem jelenti azt, hogy feltétlenül a rangsorban előrébb állóé lesz a birtok - jegyezte meg Fűr. Azzal, hogy az állam kerül az elővásárlási lista élére, nem szakmai, hanem politikai jellegű döntés született - vélte a szakember.
Hiába a törvényjavaslathoz adott magyarázat, hogy az állam meg akarja előzni a spekulációt és támogatni kívánja a fiatal gazdákat, hogy családot alapítsanak, gondozzák a vidéket, ez nem más mint a választóknak szánt szöveg, amelynek sem szakmai, sem gazdasági háttere nincs - említette Fűr Zoltán. A Földbróker.hu vezetője elmondta, a nagyközönség többnyire nem számol, pedig a kormányzat jól hangzó kijelentése, hogy évi 5-10 milliárd forintot, az állami földekért járó bérleti díjat új területek vásárlására fordítja, valójában elenyésző összeg.
Az üzleti szempontból értékelhető földterület hektáronként átlagosan 800 000-1 000 000 forint, tehát az állam 5-10 ezer hektárt vásárolhat, vagyis a magántulajdonú szántóföld terület 0,25 százalékát, de még a földpiac éves forgalmának is csak az 5 százalékát - közölte Fűr Zoltán. A fiatal gazdák támogatása nagyon rokonszenves program, csak az a baj vele, hogy ma 50-100 hektárral is roppant nehéz például versenyképes szántóföldi növénytermesztésbe fogni. A gazdaság 100 hektár alatt nem képes eltartani egy traktort. Nem lehet gazdaságosan kihasználni, de a lízingdíjat sem képes kitermelni a gazda. Egy 100 hektáros birtokot telephellyel, gépekkel legalább 150-160 millió forintból lehet elindítani. Ha hiteleket vesz fel, például 60-70 millió forintot 10 éves futamidőre, az éves jövedelmét meghaladó, vagy azzal megegyező is lehet a törlesztés. Ha a fiatal gazda bérbe vesz állami földet, kis telephellyel, kis gépparkkal kijöhet 40-50 millió forintból, de a hitelek törlesztése miatt ekkor éppen hogy megélne a családjával. Mellesleg az állam is abban érdekelt, hogy piaci bérleti díjakat szedjen, hiszen a befolyt összegből bővítheti a Nemzeti Földalap forrásait. Piacgazdaságban tőke nélkül nem lehet vállalkozni, így évente a kormányzat legföljebb 100 családot juttathat földhöz, de ez a kör csak jelentős kockázatokkal gazdálkodhat - állította Fűr. Magyarországon egyébként 12 ezer egyéni gazdaság, vagy gazdasági társaság művel 100 hektárnál nagyobb földterületet. Ők művelik a termőföld kétharmadát és az agrártermékek döntő többségét is ők állítják elő. Ehhez képest segítene 100 családot az állam versenyképtelen gazdaságokhoz, de az sem világos, milyen szempontok szerint kapnák pont ezek a fiatal gazdák az állami mankót. Az is érdekes helyzet, hogy az állam még a saját maga által preferált csoportokat is megelőzi az elővásárlási sorban.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányhoz, vagy a kormánypárthoz közel álló földtulajdonosok előtt is kibővül a játéktér. Elég, ha megbíz egy megbízható embert, aki vételi ajánlatot tesz a piaci ár fölött. Az állam megveszi a földet, majd bérbe adja egy harmadik, szintén beavatott személynek. A kormányközeli befektetők jelentős haszonnal szállhatnak ki a földbefektetéseikből. A Nemzeti Földalap nem kínál megoldást a 2 millió tulajdonos számára, közülük 98 százaléknak a területe 10 hektár alatti és csak 2 százalékuké haladja meg ezt a birtoknagyságot. Az állam sem fogja törni magát mikrotulajdonok megszerzésére.
Az államnak nem elővásárlóként, hanem vásárlóként kellene megjelennie a piacon, a településeken, megvehetné a 10 hektár alatti területeket és ebből állíthatna össze értékesítésre alkalmas birtoktesteket - javasolta Fűr Zoltán. A legtöbb érdeklődő nyilván helybéli gazda lenne. Egy 50-100 hektáros birtokhoz 5-10 hektárt hozzátenni már megfontolandó lehet. Ez persze választási ciklusokon átnyúló program lenne - figyelmeztetett a szekértő. Az anyagi vonzata pedig nem 5-10, hanem legkevesebb 50-100 milliárd forint.
A közfigyelmet az is elkerülte, hogy az eddig érvényes szabályozással ellentétben kiveszi a törvényjavaslat az elővásárlási jogosultak sorából az agrár társaságok tulajdonosait, tehát éppen azt a kört zárja ki az Orbán kormány az elővásárlásból, amelyik a legtőkeerősebb, a legnagyobb intenzitással műveli a földeket - mondta a szakértő. Igaz, hogy éppen viszonylagos tőkeereje miatt, külső ajánlattevőként vevő maradhat így is. Legföljebb nem az első, hanem a negyedik körben szerzi meg a gazdálkodásához szükséges területet.
Ha az állam nem képes a birtokkoncentráció élére állni, akkor mégis csak a jelenlegi gazdálkodókat kellene támogatni, a társaságokat is, állami kamattámogatással, garancia vállalással. Ez hatékonyabb is lenne, mint a földek felvásárlása. Bihari Tamás
Sántít az érvelés
Raskó György agrárközgazdász is úgy tartja, a termőföldről szóló törvény, illetve a Nemzeti Földalap szabályainak módosítása inkább szimbolikus, belpolitikai jelentőségű lépés. Bár Brüsszel akár még bele is szólhat abba, hogy az állam legyen az elővásárlási rangsor élén. A szakember szerint sántít az az érvelés is, hogy a spekulánsok és a külföldiek földszerzésével szembeni védelmet szolgálja a jogszabályi változtatás.
Ez a lépés elkésett, tekintve, hogy a spekulánsok már évekkel ezelőtt megvették az akkor még olcsó termőföldeket. Mára olyan szintre emelkedett a földár, hogy csak lassan drágul tovább - vélte Raskó. Aki most vesz földet és bérbe adja, évi 4-5 százalékos hozamot érhet el, míg aki idejekorán "bespájzolt" termőföldből, az igen magas hozammal gyarapodhat. Ezek a spekulánsok azonban nem valószínű, hogy a külföldiek földvásárlását tiltó korlátozás lejárta előtt piacra dobnák a földjeiket.
Az agrárközgazdász arra is fölhívta a figyelmet, hogy igazán jó minőségű, egy tagban, egy, legföljebb két tulajdonos kezében lévő piacképes földet nagyon nehéz találni. A Nemzeti Földalapnak inkább rossz minőségű, kisbirtokokat igyekeznek majd magas áron eladni azok, akik meg akarnak szabadulni a földtulajdonuktól - vélte Raskó György.
A fiatal gazdák támogatásának sokkal hatékonyabb módja lenne, ha az állam egy fejlesztési alapot hozna létre, akár egy 100 milliárd forintos hitelkeretet a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB). Megszabhatnák, hogy csak szigorúan meghatározott célokra, földvásárlásra, géppark fejlesztésre, istálló építésre vehetne igénybe kamattámogatást a jogosult.
Elsősorban a nagy munkaigényű ágazatokat segítené a szakember, mint például a kertészet, az állattenyésztés. Nem ösztönözném a szántóföldi növénytermesztést, ami alig köt le munkaerőt - mondta Raskó György. Ezzel a módszerrel évente nem 100, hanem akár 1000 fiatal gazdát el lehetne indítani az életképes birtokfejlesztési program keretében. Az állami elővásárlási jog erre alkalmatlan. A fiatal gazdák a 25-30 éves jelzáloghitel törlesztését még az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaságban is ki tudnák termelni.
Raskó abban is egyetértett a Földbróker.hu vezetőjével, Fűr Zoltánnal, hogy még az sem tisztázott, ki és milyen alapon döntene arról, hogy az esetleg ezer jelentkező gazdából ki vásárolhatna, vagy bérelhetne állami földet.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy az állam földbérlet szerződés felmondásra kényszerítsen olyan magán társaságokat, amelyek tisztességesen fizetik a bérleti díjakat, jó néhány embernek adnak munkát - fejtegette Raskó. A bérelt földdel gazdálkodó állattartó vállalkozásoknak ez egyenlő lenne a halálos ítélettel. A szakember szerint persze az ilyen ügyeket az agrárcégek per esetén megnyernék a bíróságokon, ha itthon nem is, Strasbourgban mindenképpen.
Kikkel nem köthető szerződés?
A jövőben a Nemzeti Földalap kezeli majd az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket. Az állam tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért felelős miniszter - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján - gyakorolja az alap felett. A miniszter évente számol be az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, ehhez észrevételeket csatol a Birtokpolitikai Tanács.
A törvénytervezet szerint nem köthető hasznosítási szerződés azzal, aki csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, köztartozással rendelkezik, illetve vagyonhasznosítási eljárásban három éven belül hamis adatot
szolgáltatott.
