Útban voltak a védett virágok a 76-os út felújítása során (Zalai Hírlap)

2010. július. 21. - A 76-os út gőzerővel zajló felújításán, Csács mellett előállt az az idilli helyzet, hogy az útépítő (illetve a későbbi használó) is jóllakott, meg a természeti érték is megmaradt. A körmönfont megfogalmazás pontosan azt jelenti: a beruházás keresztezett egy területet, amelyen védett növények tenyésznek, ám a kivitelező nem egyből a buldózereket indította, időt hagyott a természetvédőknek, hogy az értékeket elmenekítsék.
- A Csács melletti, a kapaszkodósáv építése miatt mostanra nagyjából eldózerolt dombot a védett mocsári nőszőfű és a fokozottan védett méhbangó élőhelyeként tartottuk számon - kezdte Óvári Miklós, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa. - A száz tövet jó órás munkával telepítettünk át, olyan közeli élőhelyre, ahol a két faj amúgy is megtalálható. Még öntözgetjük őket, s reméljük, hogy gyökeret eresztenek.
Védett növények az áttelepítő teherautón. Még öntözgetik őket.
A 76-os felújítása és szélesítése során nem ez az egyetlen természetvédelmi siker egyébként: a csácsi arborétumnál például a zöldek elérték, hogy az utat ne védett terület felé szélesítsék. De Óvári Miklós tud további, figyelemre méltó helyszíneket is:
- A kapornaki lejtőnél ezerszám virít az ökörszem nevű virág, és nem messze innen az egyetlen zalai állománya van az osztrák lennek. A kivitelező Colas Út Zrt.-vel még egyeztetünk arról, hogy mit tegyünk ezekben az esetekben.
Az összképet árnyalandó a természetvédelmi szakember hozzátette: a már elkészült szakaszokon a magyar hagyományoknak megfelelően dolomit-zúzalékkal terítik a padkát, mely kő a Keszthelyi-hegységből származik, s kitermelése során az ottani, páratlan növényvilágot sok kár éri. Pedig erre is lenne kézenfekvő megoldás:
- Nyugaton már építési törmeléket zúznak az utak padkáira, s ezzel két legyet ütnek egy csapásra, hiszen helyet és értelmet találnak a sittnek is. Talán egyszer ez a módszer is begyűrűzik hozzánk. Varga Andor