2010. július 21. - (KÖRNYEZETVÉDELEM. Üdítő kivételnek számít
Magyarország térségben az uniós klímavédelmi célok várható
teljesülésének területén. Miközben hazánk a jelek szerint könnyedén meg tud felelni mind a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére, mind a megújuló energiaforrások arányának növelésére vonatkozó elvárásoknak, a környező országok közül többen is irreálisnak tartják az uniós célokat.
Magyarországon sok szakértő szerint az EU 20 százalékos elvárásával szemben 2020-ig akár 40 százalékkal is csökkenthető lehet a szén-dioxid-kibocsátás az 1990-es szinthez képest, hiszen a nehézipar leépülése a rendszerváltás után már önmagában 25 százalékos mérséklődést hozott. Az mindenesetre biztos, hogy hazánknak 2020-ban a jelenleginél is több értékesíthető kibocsátási kvótája lesz: Olajos Péter korábbi európai parlamenti képviselő (azóta helyettes környezetvédelmi államtitkár) nemrég az EurActivnak adott interjúban úgy becsülte, hogy az emisszió jelenlegi szinten tartása mellett az ország több mint 3,5 milliárd eurós bevételhez juthat a felesleges szennyezési jogok értékesítéséből.
Hasonlóan jól állunk a megújuló forrásból származó energia arányának növelésében. Az uniós cél az arány 20 százalékra emelése 2020-ra, ennek elérésére az Európai Bizottság 2008-ban országokra lebontott elvárásokat fogalmazott meg. Hazánk esetében a célkitűzés 13 százalék.
Ennél azonban az előző kormány ugyancsak 2008-ban elfogadott megújulóenergia-stratégiája is ambiciózusabb, 15 százalékot tartott elérhetőnek. Bár az arány jelenleg még csak 5 százalék körül van, a növekedés az elmúlt években is látványos volt, hiszen az EU-csatlakozás előtt az még az egy százalékot sem érte el. A megújulóforrások közül Magyarországon közel 90 százalékos részesedéssel a biomassza viszi a prímet, míg a geotermikus energia aránya mintegy 8 százalék.
A környező országokban általában sokkal rosszabb a helyzet.
Szlovákiában az előző kormány a klímacélokat is tartalmazó Európa 2020 elnevezésű tervet illuzórikusnak nevezte, bár a megújulók arányának emelésére vonatkozó 14 százalékos elvárást bele vette saját nemzeti akciótervébe. Romániában Traian Basescu államfő a klímacélok elérését „elég nehéznek és költségesnek" nevezte ahhoz, hogy Bukarest ne támogassa a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó 20 százalékos arány esetleges megemelését Ez utóbbi lehetőséggel kapcsolatban - 30 százalékos mérsékléssel számolva - az Európai Bizottság májusban tett közzé egy tanulmányt, Német-, Franciaország és Nagy-Britannia környezetvédelmi miniszterei pedig a múlt héten közös közleményben tudatták: eddigi ellenkezésüket feladva immár támogatják a nagyobb célkitűzést.
Bulgáriában az üzleti szervezetek bélyegezték irreálisnak az uniós klímacélokat. A BBA üzleti szövetség szerint azok teljesítése több hőerőmű kényszerű bezárását vonná maga után, miközben az alternatívák - mint a nap vagy a szélenergia hasznosítása - túlságosan drágák lennének. A
szervezet ezért a nukleáris kapacitások bővítését szorgalmazza; az atomenergiát viszont az EU nem tekinti megújulóforrásnak.
Lengyelországnak „másoknál több időre" lesz szüksége a célok
eléréséhez - jelentette ki Andrzej Kraszewski környezetvédelmi
miniszter, utalva arra, hogy országában jelenleg a felhasznált
áram 94 százaléka széntüzelésű erőművekből származik. Térségünkben hazánkon kívül egyedül Csehország biztos a dolgában: Prága a számára előírt 13 százalékos megújulóarányt ugyancsak túlteljesíteni tervezi. BÁ
ALAKULÓ KERESKEDÉSI RENDSZER
Az Európai Bizottság, a tagállamok és iparági szakértők részvételével működő klímabizottság a múlt héten elfogadta azt a rendelettervezetet, amely az uniós emissziókereskedési rendszer 2013-tól induló harmadik szakaszát szabályozza.
„A tervezet jó, biztosítva látjuk, hogy a várhatóan több, párhuzamosan működő aukciós platform ellenére is kiszámíthatók, átláthatók és összehangoltak lesznek 2013-tól kezdődően az összeurópai aukciók" - nyilatkozott a Bruxlnfónak Simoné Ruiz, az emissziókereskedők nemzetközi szövetsége (IETA) európai ügyekért felelős igazgatója.
