Szakemberek szerint minden eddiginél nagyobb lesz 2005 tavaszán a Lymantria, azaz a gyapjaslepke hernyójának inváziója: a tavalyi 120 ezer hektár helyett az idén csaknem 220 ezer hektárnyi erd?t fenyegetnek a kártev?k. A védekezésre több mint 500 millió forint kellene, de ennek csak a töredéke van meg. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - tudtuk meg Csóka Györgytől, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetőjétől. Hozzátette: a legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában.
A gyapjaslepke hernyói április második felében kelnek ki a petékből, június végéig tarolják le az útjukba kerülő tölgy- és csererdőket - a kertekben lévő gyümölcsfák közül sokat tarra rágnak -, később bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, majd augusztusban lerakják petéiket, és elpusztulnak. A bibliai csapáshoz hasonlító invázió általában nem pusztítja el a fákat, még a tarra rágott erdők is életben maradnak, igaz, legyengülnek. A gyapjaslepkék túlszaporodásának megfékezése elsősorban idegenforgalmi szempontból fontos.
Vaspöri Ferenc, Veszprém megye állami erdészeti szolgálatának igazgatója kérdésünkre elmondta: a hernyóinvázió tavaly a Balaton-felvidéken például már a zártkerteket és a lakott területeket is elérte. A mérhetetlen tömegben megjelenő hernyók megkeserítik az életet: ellepik a házakat, hemzsegnek az utakon, még a paplan alá is bejutnak - ez az idegenforgalomból élő vállalkozásokat lehetetlen helyzetbe hozza.
A szakember megemlítette: tavaly Veszprém megyében 75 ezer hektár erdőt érintett az invázió, ami 34 ezer hektáron tarrágást jelentett. Az idén 105 ezer hektárnyi erdőt veszélyeztetnek a hernyók, és 45 ezer hektáron tarolhatják kopaszra a fákat. Az erdészeti szolgálat megyei igazgatója elmondta: a tavaly károsodott területekhez képest az idén a Magas-Bakonyban, a Kab-hegy északi oldalán, valamint a Veszprém környéki erdőkben várható nagy pusztítás. Változást jelent az is, hogy a tölgy- és csererdők mellett az idén a zordabb klímát kedvelő bükkösökben is komoly károkat okoznak majd a gyapjaspillék.
Nagy Krisztina, a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat növényvédelmi előrejelzője kérdésünkre elmondta: rendszeresen ellenőrzik a megye öt pontjáról begyűjtött petecsomókat. A vizsgálatok eddig azt igazolták, hogy a tartós hideg nem befolyásolja számottevően a peték életképességét, így a hernyóinvázió mértékére vonatkozó előrejelzések a következő hónapokban már valószínűleg nem változnak jelentősen.
A lepke (Lymantria) ellen a leghatékonyabb védekezés a vegyszeres permetezés: a szelektív hatású, környezetkímélő szer - amit a gyapjaslepke hernyóinak kikelését követő négy-hat hét során kell repülőről vagy helikopterről kiszórni az erdőkre - azonban drága, a költségek elérik hektáronként a 10-11 ezer forintot. A szakemberek szerint az idén úgy 53 ezer hektáron lenne feltétlenül indokolt a vegyszeres védekezés, az ehhez szükséges több mint félmilliárd forintnak azonban nincs forrása.
Egyelőre csak a földművelésügyi tárcánál különítettek el keretet a vegyszeres védekezésre. Balsay Antaltól, az FVM erdészeti főosztályának igazgatási és erdővédelmi osztályvezetőjétől megtudtuk: a tárca és a felügyelete alá tartozó állami erdőgazdaságok mintegy 12 ezer hektáron végzik majd el a permetezést, ami kizárólag erdővédelmi célokat szolgál. Az agrártárcának nem feladata a lakott területek, a zártkertek, valamint az idegenforgalmi övezetek védelme, és ehhez forrásai sincsenek - tette hozzá.
Információink szerint a korábban a védekezésben élenjáró szervezetek - a megyei és a települési önkormányzatok, a megyei védelmi bizottságok, a regionális fejlesztési tanácsok és a települési szövetségek - sem különítettek el pénzt költségvetésükben a Lymantria elleni védekezésre, így könnyen előfordulhat, hogy a korábbi éveknél is kevesebb jut a gyapjaslepkék eddigi legnagyobb inváziójának a megfékezésére.
Cseri Péter