2010. augusztus. 10. - Biomassza erőmű épülhet Vép és Táplánszentkereszt határában. A települések képviselő-testülete támogatja a beruházók elképzeléseit. A faapríték-tüzelésű, áramot és hőt előállító zölderőmű a tervek szerint 2013 harmadik negyedévében kezdi meg a kereskedelmi üzemet.
Szabad utat adott Vép és Táplánszentkereszt önkormányzata annak a
beruházói elképzelésnek, amely szerint biomassza erőmű épülne a két
település határában. A képviselő-testületek rendkívüli együttes ülésen
mondták ki az igent nemrég: zöld utat adtak a projektfejlesztőnek a
tervezési és engedélyezési fázis megkezdéséhez. A vépi testület úgy
fogadta el az erőműépítés tervét, ha az megfelel az engedélyező
hatóságok előírásainak, különös tekintettel a környezetvédelmi
kritériumokra.
A táplánszentkereszti testület is támogatja az elképzelést, azzal a
kitétellel, hogy az erőmű képviselője megállapodást köt a községgel a
működés alatt a település részére nyújtott támogatásról.
A döntést egyébként minden részletre kiterjedő, mintegy három hónapos
tájékozódási szakasz előzte meg. Lapunk is beszámolt arról, hogy jártak
például a képviselők a Szentgotthárd-Heiligenkreuz-i ipari parkban,
ahol megtekintették a már működő, faapríték tüzelésű biomassza erőművet.
Kovács Péter vépi alpolgármester arról tájékoztatta szerkesztőségünket,
hogy a létesítmény valamennyi egységébe bekukkantottak, s számukra
megnyugtató volt, hogy a modern technológiának köszönhetően az épületen
kívül sem zajt, sem más környezeti ártalmat jelentő szennyezést és
füstgázkibocsátást nem tapasztaltak.
- A beruházó a BIO-NRG Kft., egy projekttársaság, amely kizárólag azzal a
céllal jött létre, hogy egy 13,8 megawatt villamos és körülbelül 5
megawatt hőkapacitású, úgynevezett co-generációs biomassza tüzelésű
erőművet fejlesszen, építsen és helyezzen üzembe Vép és
Táplánszentkereszt határában - tudtuk meg Csalavári Lászlótól, a cég
szóvivőjétől.
- Az új BNRG Zölderőmű a jelenleg elérhető legmodernebb technológiát
fogja alkalmazni, aminek köszönhetően a közvetlen környezetet nem éri
negatív környezetterhelő hatás - magyarázta Csalavári László. - A
beruházás jelenlegi árakon számított teljes értéke mintegy 11 milliárd
forint. A költségeket a BIO-NRG Kft. saját tőkéből és banki beruházási
hitelből tervezi finanszírozni. Az erőmű üzembe állításával közvetlenül
mintegy negyven új munkahely jön létre, ezzel hozzájárulunk a környező
települések munkaerőpiacának bővítéséhez.
A szóvivó arról is beszámolt, hogy az alapanyagellátás közúton történik,
naponta hozzávetőleg 16-20 tehergépkocsi szállítja a szükséges
tüzelőanyagot. A járművek négy különböző irányból érkeznek majd a
létesítményhez, és a cég garantálja, hogy a teherautók kötelező
megközelítési és elhagyási útvonala a környező települések belterületét
nem érinti.
Kérdésünkre Csalavári László kifejtette: a BIO-NRG Kft. rendelkezik a
szükséges mennyiségű - évi százhúszezer tonna - faapríték alapanyaggal,
mivel a régióból mintegy húsz faipari vállalkozással kötöttek
alapanyagellátási szerződést, mégpedig másfél évtizedes, határozott
időtartamra. Az alapanyagellátáson keresztül így a BNRG Zölderőmű
további több mint száz fő részére biztosít munkalehetőséget közvetett
módon, hosszú távra.
Az építési területet - amely a Vép felé vezető út mellett, az új
trafóállomással szemben van - már kijelölték, és a projektfejlesztés,
engedélyeztetés megkezdésének érdekében a beruházó megkötötte a
szükséges szerződéseket.
A beruházásról írt első cikkünk nyomán Bokor Péter természetvédő
levélben fejezte ki kétségeit. Amiatt aggódik, hogy az erőmű
üzemeltetéséhez szükséges élő fa alapanyagot honnan szerzi be a cég.
Szerinte ugyanis jelentős erdőterületek vannak magánkézben, a
tulajdonosok gyorsan akarnak pénzhez jutni, ezért nem restek letarolni
az erdőket. Állítása szerint a jelenség Vas megyében is megfigyelhető. A
BIO-NRG Kft. vezetői szerint a tervszerű erdőgazálkodás garancia arra,
hogy miattuk se több, se kevesebb fát nem vágnak ki. A beruházó
egyébként oldalt nyitott a vezető közösségi portálon, ahol az erőművel
kapcsolatos minden kérdést megválaszolnak.
A jövő az energiaerdőké
Az energetikai faültetvények kitűnő alapanyagot szolgáltathatnak a megújuló energiát hasznosító erőműveknek.
- Az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények garantálják, hogy hazánk
faállományát nem égetik el energetikai célra - állítja határozottan dr.
Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója. Az elmúlt
fél évszázad erdőtelepítési programjainak köszönhetően megduplázódott az
erdőterület, de a magántulajdon korlátozott, s szigorú előírások vannak
a tekintetben, hogy mikor mit termelhetnek ki a birtokosok. Az erdők
fenntartható használatával (is) foglalkozó ERTI vezetőjétől megtudtuk:
az erdővagyon jelenleg mintegy 350 millió köbméter, évente 13 millió
köbméter növedék keletkezik, s ennél kevesebbet, 7 millió köbmétert
vágnak ki. Nincs tehát rablógazdálkodás a hazai erdőkben.
Az újonnan jelentkező igények miatt - mint amilyen egy biomassza-erőmű
üzembe állítása - azonban hosszú távon az erdő faalapanyag-termelő
képessége nem tartható. Új források után kell nézni, ilyen lehet az
energetikai faültetvények létrehozása. Ezekkel tehermentesíthetők az
erdők a későbbi nagyobb igénybevételtől. Ráadásul az energetikai
faültetvények vágásfordulója nem 50-100 év, hanem 2-3 éves rotációban
elő lehet állítani a tüzelőt.
Az ERTI-nél nemcsak a szaporítóanyagok kikísérletezésével foglalkoznak,
hanem a fajtákat nemesítik és termelik is. Mivel igényes növényről van
szó, meghatározott termőhely szükséges a hasznot hozó produkcióhoz. A
jövő útja mégis az energetikai faültevények létrehozása, ezekre
közösségi támogatás is igénybe vehető, s egyszeri telepítés után
minimális a fenntartási költség. Simon Erzsébet
Tizenegy milliárdos biomassza beruházás Vép és Táplánszentkereszt határában (Vas Népe)
- Főszerkesztő
- Napilapok
- Találatok: 540