2010. augusztus 12. - Svájci kutatók kísérletei arra utalnak, hogy egy
génkezelt búzafajta anyagcseréje a szabad környezetbe történő
kibocsátáskor jelentősen megváltozhat: a szóban forgó búzát szántóföldi
körülmények között megfertőzte az anyarozs - amivel szemben a laborbeli
eredmények alapján ellenállónak kellett volna lennie -, terméshozama
pedig jelentősen csökkent. A génmódosított szervezetek független hatásvizsgálatára szakosodott német Testbiotech szervezet az esettel foglalkozó sajtóközleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a laboreredmények nem elégségesek egy mesterségesen létrehozott növény szabadföldi viselkedésének előrejelzéséhez. A Svájcban előállított génkezelt búza az üvegházban még normálisan növekedett, és ellenállóvá vált az anyarozsfertőzéssel szemben, ám amikor kitették a szabad környezeti hatásoknak (más szóval olyan környezeti stresszhatások érték, amelyek egy növénynél egyébként természetesek), akkor az anyagcseréje jelentősen megváltozott. A növényt súlyosan károsította az anyarozs, a terméshozam jelentősen, 50 százalékot elérő mértékben lecsökkent.
A megfigyelt hatások, egy olyan problémát állítottak reflektorfénybe, amelyek a génmódosított növényeknél általánosak: a növényi génállomány működését megzavarhatják a génmódosítás során alkalmazott módszerek. Amennyiben a növényt környezeti stressztényezőknek teszik ki, előfordulhat, hogy a genetikai szabályozás „kisiklik", és új, nem várt tulajdonságok jelentkeznek. A lehetséges negatív hatások között előfordulhat, hogy nagyobb mennyiségben termel a növény mérgező anyagokat, könnyebben megtámadhatják bizonyos kártevők, és - ahogyan a mostani példa mutatja - csökkenhet a termés mennyisége is.
A génmódosított növények és a környezeti tényezők összefüggéseivel eddig nagyon kevés vizsgálat foglalkozott. A Testbiotech most azt szorgalmazza, hogy a génmódosított növényeket rutinszerűen vessék alá stressztűrési kísérleteknek is a szabad környezetbe való kibocsátás előtt. Hargitai Miklós
