2010. augusztus 26. - Illés Zoltán környezet és vízügyért felelős
államtitkár július 29-én Felsőzsolcán a legnagyobb árvízi kárt
szenvedett településen, lakossági fórumon vett részt. A nála szokásos vehemenciával kijelentette, hogy a tragédia emberi mulasztás miatt következett be ezért "a legfőbb vízügyi vezérkart már leváltotta, most azok a regionális vezetők következnek, akik vagy tudatlanságból, vagy szándékosan emberek ezreit tették tönkre." Fel volt háborodva hogy a vízügyi vagy önkormányzati szakhatóság önkényesen építési engedélyeket adjon ki hatástanulmány vagy az érintett lakosság hozzájárulása nélkül. A környezetvédő politikus az Auchan áruházat engedélyező hatóságokra célzott, amelyek nem tiltották meg a Sajó árterületén a pláza felépítését. Ez volt fő oka a tragédiának állította Illés Zoltán.
Hetekkel később kiderült, hogy az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, vagyis a regionális hatóság 2006 decemberi határozata, valójában nem járult hozzá a pláza engedélyhez, mivel "a Sajó nagyvízi medrében, árvízveszélyes területen valósult volna meg ... és egy ilyen beruházás pedig csökkentené a Sajó folyó árvízi tározójának jelenlegi térfogatát".
Számszerűsíthető értékeket nem tudtak mondani. A másodfokú hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség elfogadta a fellebbezést, visszautalta a regionális hatóságnak az ügyet, amely hozzájárult az építkezéshez, az egyébként a rendezési tervekben építési övezetként szereplő területen..
Illés szavait tett követte, néhány héttel később az ÉKTVF vezérét is kirúgták. Ezzel a húzással az államtitkár több legyet ütött egycsapásra. Jó színben tűnhet fel a környezetvédők szemében, hiszen a multik által terjeszkedő plázák minden "igazi" zöldszervezetből harcias dühöt váltanak ki. Az intézkedés ellensúlyozza azokat az ellenérzéseket, amelyeket három nemzeti park igazgatójának indoklás nélküli menesztése kiváltott. Illés Zoltán nem maradt el minisztertársaitól, ráadásul egy olyan népszerűtlen ágazatot fejezett le, amely "tudvalevőleg" élen járt a környezetrombolásban. Érthető, hogy a kimerült, magukat elhagyottnak érző felsőzsolcai árvízkárosultak felelőst keresnek a tragédiáért.
Kérdés, hogy elfogadhatók-e ezek az érvek?
A nyilatkozatok ellentmondóak. Maga Illés is kijelenti, hogy sokkal több tartalék tározó létesítésére lenne szükség az árvizek megfogására. A plázatörténet azért nem kerek, mert a szóban forgó területen nemcsak az Auchan hanem több korábban épült létesítmény is épült, de a tömegük- az ár ezeket is elöntötte - jelentéktelen az árterülethez képest.
Lőrincz Orsolya, a regionális vízügyi felügyelőség egyik vezetője szerint "csak 1-2 millimétert emelt a víz szintjén a bevásárlóközpont." A környékbeli önkormányzatok és vízügyi szakemberek is többször nyilatkozták azt, hogy az eddig soha nem látott mennyiségű víz okozta a pusztítást, nem a különböző ártéri építkezések. A várost egyébként se a Sajó hanem a Bódva öntötte el.
Árvízkor nemcsak a Sajó telt meg, hanem a Kis-Bódva is és valószínűleg bele tudott volna folyni a Sajóba ha az utakba épített szűk átereszek képesek lettek volna átengedni a megharmincszorozódott vízmennyiséget. A víz tehát a kertek felől támadt, ahol nem voltak sem védőművek sem képzett árvízi mentők, és - tegyük hozzá - homokzsákok sem.
A települések sokszor közvetlenül a partra vagy az árterületre épültek, földrajzilag és fizikailag sem lehetséges olyan magas töltéseket építeni, amelyek meg tudnák fogni ezeket az áradásokat" - mondta az origo-nak Csont Csaba, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője és szóvivője. A településeket körtöltésekkel kéne védeni, ezeket árvíz esetén homokzsákkal megerősíteni, magasítani, és ahol lehet - szántókon, legelőkön, települések határában -, teret kell engedni a folyóknak, hogy szétterüljenek - vázolta a lehetséges megoldást a szakértő.
Az árvízvédelmi rendszert a 19. század elejének nagy áradásai után a Tisza és a Duna szabályozása során építették ki, nagy része gyenge, nem felel meg a biztonsági előírásoknak. A sorozatos ráépítések miatt a gátakban az egyes rétegek hagymahéjszerűen épülnek egymásra, amelyek ha átázik a gát vagy terheli a víz, mozdulhatnak, elcsúszhatnak egymáson, szivároghatnak, ezért homokzsákokkal erősítik, támasztják őket árvíz esetén - mondta az origo-nak Koncsos László a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője.
A 2004 és 2009 között állami forrásból összesen 27,5 milliárd forintot költöttek árvízi tárolók építésére, de a kezdeti nekibuzdulás után a Vásárhelyi-terv hamar megtorpant. A tervezett hat tározó közül összesen kettő készült el, kettőt építenek, de sokkal többre lenne szükség.
Neki kéne állni egy nagyszabású árvízvédelmi koncepció megtervezésének- beleértve a mentések megszervezését is . Nem lebontani kell az árterületi épületeket - a települések egyharmada árterületre épült - ahogy Illés ajánlja és ami amúgy is képtelenség - hanem finanszírozni és megvalósítani a koncepciót. Plázaháború helyett ez lenne a környezetért és vízügyekért felelős államtitkár igazi feladata.
Vit László építőmérnök / Népszava
