2005. február 14.
Zalaegerszeg (h. p.) - Az ország több részén riasztó méretű; volt a
gyapjaslepke (Lymantria) pusztítása tavaly. A kártevő; országszerte
több mint 100 ezer hektár erdőt károsított lombrágásával, s igaz, csak
kisebb területekre, de behatolt Zalába is. Egyik olvasónk a pénteki sms
véleményvonalunkon reménykedve azt írta, hogy három hajnalon is
mínusz 20 fok körüli volt a hőmérséklet, reméli, ez gátat vet a
gyapjaslepkék idei pusztításának.
Vajon lehet-e erre számítani, s milyen mértékben jelentek meg e
kártevők a zalai erdőkben? Ez iránt érdeklődtünk szakemberektől. A
hírek szerint az országban az e szempontból egyik legfertőzöttebb
területen, a Bakonyban felméréseket készített a megyei növényvédelmi szolgálat, a megye több pontjáról gyűjtött be petecsomókat. Megállapították, hogy a rendkívüli hideg nem befolyásolta számottevően a peték életképességét, így a tavalyinál is nagyobb
invázióra számítanak.
- A hideg nem pusztítja el a petéket. A rovarok, köztük a gyapjaslepke, életük során négy fejlődési stádiumon mennek keresztül. Ezek közül
kettő, a báb és a pete képes a legjobban kivédeni az időjárási
szélsőségeket. Amikor a pete felkészül a télre, belső anyaga „fagyálló
folyadékként“ viselkedik, azaz nem képződik benne jégkristály, ami
átszúrná a sejtfalat. A fagyás egyébként így pusztít - közölte
érdeklődésünkre Szabóky Csaba biológus, az Erdészeti Tudományos
Intézet erdővédelmi figyelő jelzőszolgálati rendszer munkatársa. A szakember elmondta, hogy az állat leggyengébb életciklusa a kikelés utáni időszak, amikor az apró hernyó megindul a lombok felé. Ennek
májusban jön el az ideje. Ha a téli fagy nem is, de egy hűvös, esős,
szeles május olyankor megtizedelheti.
Tavalyra a Keszthelyi-hegységben is megjelentek a gyapjaslepkék, de
mint Hajdú Tibor, az Állami Erdészeti Szolgálat Zala megyei igazgatója
mondja, Keszthelytől két-három kilométerre megállt a hernyórágás.
- Tavaly másfelé is láttunk petecsomókat. A megye erdős területein két
gócban fordult elő gyapjaslepke. A Sümegtől nyugatra eső térségben,
és a megye dél-keleti részén, Sormás környékén. Ezeknek a gócoknak
a térbeli kiterjedése, erőssége meg sem közelíti az országos átlagot. A
kártevő legnagyobb előfordulási helye az Északi-középhegység, a
Bakony, a Balaton-felvidék, a Hanság - mondta az igazgató.
A legfrissebb információk szerint az FVM és a felügyelete alá tartozó
állami erdőgazdaságok idén mintegy 12 ezer hektáron végeznek
permetezést az országban. Mint Feiszt Ottótól, a Zalaerdő Rt.
vezérigazgatójától megtudtuk, a zalai erdők permetezése nem került
szóba.
- Az erdészeinket megkértük, vizsgálják meg a gyapjaslepkék
megjelenését. Sajnos előfordul egy-egy petecsomó nálunk is, de kis
számban, szórványosan. A fertőzés egyelőre nem tűnik akkora
méretűnek, hogy a megyében tervezni kellene az erdők permetezését.
Amennyi hernyó lesz a zalai erdőkben, azokkal még elboldogul a
madárvilág. Figyelni fogjuk a kártevő terjedését - említette a
vezérigazgató.