2005. február 17.
Újabb komoly gyapjaspille-fertőzöttség fenyeget? A kérdés már most foglalkoztatja a szakembereket, egyrészt a rovar hernyóinak tavalyi – a korábbi időszakhoz viszonyítva – rendkívüli mértékű károsítása, másrészt az idei enyhe tél miatt. Többen úgy vélik, mivel túl rövid ideig tartott a kemény hideg, a tojáscsomók vígan áttelelnek...
Ökológiai változások, időjárási körülmények, az élősködők számának csökkenése, végső soron a táplálékláncon alapuló biológiai egyensúly sérülése következtében az elmúlt évben kiugróan nagy terület, több mint százezer hektárnyi erdőség volt fertőzött. Ezt megelőzően ''94-ben, tehát tíz évvel korábban volt nagyobb mértékű a gyapjaslepke járványszerű elszaporodása, de akkor csak harmad-, negyedannyi kárt okoztak ezek a levélfalók. 2004-ben Veszprémben volt legnagyobb a kártétel, de Somogyban és Baranyában is pusztították az erdőket a táplálkozás szempontjából sajnos, cseppet sem válogatós kártevők, melyek a csereseket, tölgyeseket, a tűlevelűeket vagy a gyümölcsfákat egyaránt kedvelik. Megyénk is erőteljes „hernyótámadást” élt meg, a legérintettebb terület Garáb és Felsőtold volt.
Ami az idei évet illeti – a szakember azt mondja – nyilvánvaló, elsődlegesen azon múlik a veszélyeztetettség, hogy a tojáscsomók milyen nagy számban vannak jelen. Eszerint tartanunk kell attól, hogy a tavalyi invázió megismétlődik, s esetleg az előző évinél is kiterjedtebb területet fog érinteni.
Dr. Koncz László, a Nógrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, tapasztalatok szerint bizonyos, a mi szempontunkból „enyhítő körülményekre” is lehet számítani. Meglátása szerint meglehetősen bizonytalanok az időjárást alapul vevő előrejelzések. Mint fogalmazott, azt, hogy mi várható az elkövetkezendő időszakban, erőteljesen befolyásolja a tény, miszerint a gyapjaspille az erdő ellensége, de ennek is vannak természetes ellenségei, károsítói. Olyanok is, amelyek már a tojáscsomókra is veszélyt jelentenek. A madarak közül egyes-egyedül csak a kakukk fogyasztja a hernyókat, ám a tojáscsomók kártevői például a fürkészlegyek, fürkészdarazsak. Szintén az ellentáborba tartoznak egyes rovarok, a denevérek, de e tekintetben olyan apró gerinces állatokra is lehet számítani, mint az erdei egér vagy a cickány. A növény- és talajvédelmi szolgálat például fénycsapdák segítségével figyeli a gyapjaspille új nemzedékeinek kifejlődését. A kémiai növényvédelemről is szót ejtett dr. Koncz László. Jelezte például, hogy ettől sokan azért ódzkodnak, mert ezek mindent ölő „fegyverek:” a hasznos szervezeteket is tönkre teszik. Hozzátette azonban, hogy vannak már olyan speciális szerek, melyek ez utóbbiakhoz kíméletesek, s lehet, hogy ezekre mi is rászorulunk...
A megyénk erdeinek nagy részét kezelő, balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. közönségkapcsolati vezetője, Lengyel László kérdésünkre elmondta: a cég jó kapcsolatok kialakítására törekszik azon gazdálkodókkal akik érintettek lehetnek a szövőlepkék károsítása ügyében.
– A nagyobb gyümölcsösök és a kiskertek tulajdonosainak is fel kell készülniük arra, hogy kultúráikban megjelenhetnek ezek a kártevők. Kellő figyelemmel azonban megelőzhető a nagyobb baj. Cégünk a károsítás helyének nyilvánosságra hozatalával, a szövőlepkék mozgásának előrejelzésével tud segíteni az érintetteken. Az erdő együtt tud élni a szövőlepke károsításával, hiszen az természeti hatásnak számít. Előrelépni elsősorban abban tudunk, hogy a lehetőségekhez mérten a legmélyebben tanulmányozzuk a károsítót és természetes ellenségeit.
Tarra rágott erdők, gyümölcsfák, az apró, de rendkívül szapora csúszómászók újabb, soha nem látott tömege, ez az, amitől nem is annyira az erdészek, hanem a mezőgazdászok tartanak. Tízévnyi szünet után a múlt év ijesztő képpel, károkkal illusztrálta, mi is az a megbillent biológiai egyensúly... A gyapjaspille és hernyója újabb lehetséges túlszaporodása valóban komoly odafigyelést igényel a mezőgazdaság szemszögéből. Ezen túl viszont mintha egyre többeket foglalkoztatna egy másfajta aggodalom, s jó néhány megválaszolatlan kérdés is. Köztük az, ami más, váratlan vagy szokatlan környezeti jelenség kapcsán leggyakrabban felvetődik: az ember vajon mennyiben lehet ludas abban, hogy a természetes flóra változása kedvezőtlen.
A megválaszolásig dr. Koncz László szavaira hivatkoznék: a túlszaporodás csapda, mivel a túlszaporodott élőlénynek egyszerűen elfogy a tápláléka.
Mégis, valahogyan jobb lenne nem végignézni ezt...
Mihalik Júlia