2010. augusztus 31. - A kormány dönt a minisztériumok összevonást ellenző kifogásairól Noha az embereknek egyszerűbb ügyintézést ígér, az érintett hivatalok irányítóinál mégis „kicsapta a biztosítékot” a kormánynak az a terve, amely januártól egybeolvasztaná a térségi államigazgatási szervezeteket. Több tárca – köztük a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma – is aggályosnak ítéli a megahivatalok létrehozását.
Egyetlen tollvonással vonna össze 16 területi államigazgatási szervezetet – a Területi Igazságügyi Hivatal, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal, a Földhivatal, a Magyar Államkincstár, az Egészségbiztosítási Pénztár, a Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság, a Munkaügyi Központ, a Munkaügyi Felügyelőség, a Munkavédelmi Felügyelőség, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Felügyelőség, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, az Oktatási Hivatal regionális irodáit – az úgynevezett megyei kormányhivatalokba a kormány. Az átszervezésről szóló jogszabályjavaslat azt sem titkolja, hogy a kormány a megyei kormányhivatalok útján a területi államigazgatás teljes rendszerére szeretne „rálátni”. Így a hivatalok élére nem szakembereket, hanem elsősorban politikusokat neveznek majd ki.
Az összevonással megszűnne az érintett hivatalok önálló gazdálkodása. A beszerzéseket, a bérelszámolást, a kommunikációt, az informatikai rendszerek működtetését, a nemzetközi kapcsolatok ápolását, de még a peres ügyeket is központilag intéznék. Az óriási átalakítástól olcsóbb és hatékonyabb közigazgatást remél a Fidesz, mert – így a kormány – fölszámolják az államigazgatás párhuzamosságait, az egyablakos ügyintézés bevezetésével az ügyfeleket bolondító hivatali útvesztőket is. Az integráció ugyanakkor nem érintené azokat a központi szervezeteket, amelyeknek nincs területi egységük, s amelyek egyáltalán nem látnak el államigazgatási feladatokat –ezek közé tartozik a Központi Statisztikai Hivatal vagy az Országos Meteorológiai Szolgálat. A sajátos szervezeti felépítésük, különleges feladataik miatt nem kerülnek a beolvasztott hivatalok közé a rendvédelmi szervek, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sem.
A most még összesen 33, minisztériumi felügyelet alá tartozó államigazgatási szervezet jelenleg 500 hivatalban működik. Az átszervezés körülbelül 40 ezer alkalmazottat érintene. (Bár azt eddig senki nem mondta ki, a különböző hivatalok és hatóságok párhuzamosságainak megszüntetése vélhetően létszámleépítéssel, azaz elbocsátásokkal jár majd.) Ugyanakkor az ötlet – amelynek racionalitása mellett valóban számos érv szól – a minisztériumokban sem aratott osztatlan sikert. A kormányülést megelőző közigazgatási egyeztetésen több vitás kérdés is maradt: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselői még az utolsó pillanatban is határozottan tiltakoztak a felügyeletük alá tartozó regionális szervezetek összevonása ellen. Lapunk úgy tudja: a vitapartnerek azzal álltak fel, hogy a kormányülés elé kerülő javaslat mellékletében olvashatók lesznek a megvalósítás ellen szóló érveik.
Az NGM képviselői határozottan kiállnak a kincstár, a munkaügyi központok, a munkaügyi felügyelőségek, a fogyasztóvédelmi hatóságok és a nemzeti közlekedési hatóság regionális önállósága és a szaktárca felügyeletének megtartása mellett. Hasonló „területvédő harcokat folytat” a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal, valamint az Országos Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság regionális hivatalainak beolvasztása ellen. Lapunk úgy tudja: ha a kormány jóváhagyja a javaslatot, megszűnhet az egészségpénztár és a tisztiorvosi szolgálat országos hivatala. Miután a megyei kormányhivatalok közvetlenül kormányzati irányításúak lesznek, okafogyottá válik a központi szervezet fenntartása. Az összevonással kapcsolatos közigazgatási vitában a Nefmi azzal is érvelt, hogy a Fidesz az OEP beolvasztásával éppen a 2007-es, népszavazással is megerősített, de a kormányprogram részeként is hangsúlyozott egységes, nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítási rendszert számolná fel. Az E-Alap az állami költségvetés elkülönült része, a kockázati közösség jogi alapját az alkotmány rögzíti. Az OEP ügyfelei nem állampolgárok – áll a kormányzati előterjesztésben –, hanem biztosítottak, azonosításuk az úgynevezett taj számmal történik, amelynek kezelését jogszerűen csak az OEP végezheti. Állítják: ha az informatikai rendszer ügykezelői felülete az OEP hálózatán kívülre kerülne, sérülhet az adatbiztonság. Az alkalmazások ügyvitele egy központi OEP-rendszerhez kötött, amely meglehetősen méretes (100 terabyte). Ennek átalakítása vagy más rendszerre telepítése több hónapot venne igénybe, mert az ehhez szükséges fejlesztések értéke már uniós közbeszerzési határ fölé esik. A nyugdíj-biztosítási pénztárak integrációja ellen hasonló érveket soroltak, mint az egészségbiztosítási pénztárak esetében.
A tárca tiltakozása már a közigazgatási egyeztetésen sem talált értő fülekre: sőt a közigazgatási tárca szerint a szakmai informatikai rendszerek integrációjáról nincs is szó, tehát adatvédelmi problémák sem merülnek fel. Hangsúlyozták, hogy az elkülönített állami pénzalapokat csak annyiban érinti az átszervezés, hogy a működési költségekkel a jövőben valóban az új megahivatalok gazdálkodnak. Danó Anna
